Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum I. Évkönyve (Szombathely, 1925)

GÁYER Gyula: Vasvármegye fejlődéstörténeti növényföldrajza és a praenoricumi flórasáv

22 területeinken síirün előforduló kosztány, kosztajnica sat. helynevek is idetartoznak), hanem azért is, mert pl. a praenorikum területébe tartozó Gelse vidékén egymagában négy Gesztenyés hegy is van ; Zala-Börzön­cétől északnyugatra a Hosszú Gesztenyés elnevezés elárulja, hogy ott ko­rábban más gesztenyések is voltak; Gesztenyés erdőnévvel Vasvár mellett is találkozunk, de ma már gesztenye nélkül; Szombathelyen még 1855­ben létezett a Gesztenyés dülő neve 2 1. Mindezek az adatok azért birnak fontossággal, mert csak akkor, ha ezeket az egész ország területére ösz­szegyüjtöttük, lesz még csak igazán nyilvánvaló a gesztenye egykori óriási elterjedése hazánkban. De már az eddigi adatok is elegendők an­nak a meglátására, hogy a gesztenye ilyen sok helyen és ilyen nagy te­rületen ültetett nem lehetett, sőt hogy éppen országunk területének gesz­tenyében való gazdagsága lehetett már az őskorban is egyik ok, amely miatt azt az ősnépek annyira felkeresték. Vasmegye hires őstelepének, a velem-sztvidi őstelep eg>kori jelentőségének okait is abban látom, hogy a bronzkor embere itt megtalált mindent, ami reá nézve értékkel bírha­tott: a forrásvizet, táplálékát (gesztenye), ruházatát ('Hódos oldal!) s az eszközeinek előállításához szükséges nyersanyagot (rézére, antimonit) 2 2. Hogy a gesztenye a Kárpátok és Dráva között később megritkult, an­nak történeti oka van, melyet később fogok érinteni. A praenorikummal kapcsolatos területen a Castanea-1 ma is nem egy helyen találjuk olyan körülmények között, hogy spontán voltában nem lehet kétségünk. A nyugati Bakony erdős bazalthegyein Vindornya és Tapolcza között a gesztenye mint a vegyes erdő egyik fája fordul elő, Degen a Szt. Györgyhegyről emliti s az ezzel a heggyel analogus Nagy-Somlyó bazaltkupjának meredek lejtőjén a Castanea cserjealakban a következő fajokkal él együtt: Acer campestre, Ulmus glabra, Prunus Mahaleb, spinosa, Quercus lanuginosa, Staphylea, Sorbus lanuginosa, Evonymus eur., verrucosus, e cserjék között Dictamnus, Lithospermum purpureocoeruleum, Euphorbia polychroma, Muscari tenuiflórum sat Nehéz volua megérteni, hogy ilyen környezetben miért legyen éppen a Castanea idegen. Általában a nyugati Bakonyban s a Zala folyó észak­déli folyása mentén gesztenyékkel mindenfelé találkozunk kultivált álla­potban is s a Sümegen, Türjén és Zalaszentgróton minden ősszel tartott gesztenyevásár kétségtelenül korábbi nagyobb gesztenyevásárok marad­ványa. Sümeg (bazsai szőllők) és Keszthely (Sztgyörgyvár) mellett nagy és öreg gesztenyék állanak és a nyugati Bakonyt a praenorikum szem­pontjából a Castanea egyik előfordulási centrumának kell tekinteni. Vasmegyében terjedelmes s eddig még kellően nem méltatott gesz­tenyések vannak a muraszombati és szentgotthárdi járásban (Mártonhely, Battyánd, Musznya, Sztsebestyén, Gesztenyés-Kustanőcz, Tótkeresztur, F. Petrócz, Sürüháza, Gyanafa, Kerkaszabadhegy, Nádorfa, Kerkafő,

Next

/
Thumbnails
Contents