Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum I. Évkönyve (Szombathely, 1925)
GÁYER Gyula: Vasvármegye fejlődéstörténeti növényföldrajza és a praenoricumi flórasáv
21 összefüggésben kell keresnünk. Fekete és Blattny véleményének egyik fő indoka a Castanea Rozália- és Lajta-hegységi előfordulásának izolált volta a drávajobbparti kompakt terjedésvonallal szemben. Egy pillantás a térképükre (II. köt. V. térkép) mutatja, hogy a Quercus confertá-nak Erdély nyugati határszélén egészen hasonló az előfordulása anélkül, hogy ennek spontán voltában bárki is kételkednék, magában véve pedig az^ a körülmény, hogy valamely fát valahol "kultiválnak, még nem lehet akadálya annak, hogy az a fa ugyanott őshonos is ne lehessen 1 9. A Pinus nigra termőhelyeinek szakadozottságát a Dráva és Adria között a szerzők maguk is kiemelik s ha semmi más, a Pinus nigra alsóausztriai őshonossága egymagában elegendő lehetne a Castanea kérdésének eldöntésére. A Pinus nigra őshonosságát Alsó-Ausztriában még senki kétségbe nem vonta, pedig ez növényföldrajzilag sokkal inkább meglepő tény, mint a Castanea őshonossága, hiszen a Castanea végeredményben is csak annak a lombbullató erdőövnek tagja, mely a mediterraneumot és vele együtt a tengerpartok Pinus-erdeit észak felöl körülveszi s melynek egész sereg tagja él a Castaneá-nál is jobban északra eső termőhelyeken. De a Castanea nyugatmagyarországi előfordulása, még ha a teljesen analogus pozsonyvidékitól is eltekintünk, távolról sem izolált. E tény megállapításához azonban Magyarországon kivül Steyerországot és Alsó Ausztriát is bele kell vonni vizsgálatunk körébe. A Castanea magyarországi előfordulásának összes adataira itt nem terjeszkedhetünk ki s csak olyan tényeket emelünk ki, melyek a vasmegyei flórasziget kérdését közvetlenül vagy közvetve érintik. Bátky Zsigmond 2 0 rendkívül értékes adatsorozatot állított össze a gesztenyével kapcsolatos hely- és személynevekről. Összesen 25 vármegyéből sorakoztat fel a gesztenye szóból képzett helyneveket s a szelid gesztenye mai elterjedése (Fekete Blattny) feltűnően összevág ezekkel a gesztenyéshelynevekkel. Már Bátky adatai is következtetést engednek arra, hogy a gesztenye mai elterjedésének határain belül korábban sokkal jelentősebb szerepet játszott, mint ma. Így, hogy néhány példát említsünk, Somogymegyében Gesztenye község már 1240-ben fennállott, Zalamerenyén 1203 évbeli okirat öreg gesztenyékről beszél, Komárommegyében a gesztenye szó személynévben már 1138-ban szerepel (Kezthes-Gesztes) s a komáromi Gesztes szomszédsíígában ma is vannak gesztenyés dűlőnevek. Bátky Keszthely nevét is innen szármáz- • tatja és kétségtelen, hogy a gesztenyéből képzett hely- és személyneveket további kutatás még igen lényegesen gyarapítaná, nemcsak azért, mert Bátky szerint a gesztenye név már derivativum, a név régilb alakja az olasz cas'agna és szlovén kosztány, kásztány-hoz közelebb álló gasztonya (s így a Gasztony-ok és Gosztony-ok, de a szlávoktól lakott
