Fraknói Vilmos: A szekszárdi apátság története. (Budapest, 1879)

SOMOGYI JÁNOS zágrábi kanonok, ki Győri Istvánnak 1636-ban bekövetkezett halála után szekszárdi apáttá neveztetett, folytatta elődének igyekezeteit. Erre mutat III. Ferdinánd királynak leirata, melyben a pozsonyi kamarát utasítja, hogy a szekszárdi apátság birtokait illető okiratokot, melyek levéltárában őriztetnek, Somogyinak szolgáltassa ki.

1 Az 1638-ik évi nagy-szombati tartományi zsinatra ő is meghivatott ; de személyesen meg nem jelenhetvén, egyik kanonoktársa Petretich Péter által helyettesítteté magát.

2 Öt követték TELEGDI GYÖRGY esztergomi kanonok (1641—8), FERENCZY IMRE pozsonyi kanonok (1659), BÁRSONY GYÖRGY esztergomi kanonok (1662) — ki később mint szepesi prépost és váradi püspök, hittérítői buzgalmának áldozata gyanánt múlt ki ; — GUBASÖCZY JÁNOS szintén esztergomi kanonok (1664—76) — ki késeibb Pécs, Vácz és Nyitra püspöki székeire emeltetett és a kalocsai érsekség czímét is viselte ; — végre PÉTERFY ANDRÁS ugyancsak esztergomi kanonok (1676—93).

3 Ezek közöl Gubasóczynak sikerűit az apátsági birtokok egy részére jogait igazolni; minélfogva 1665-ben Leopold király oklevelet állított ki, melyben az apátságnak Szekszárd, Fejérviz, Gyerke, Telej, Langfej, Nyamad, Mösse, Ocsény, Ság és Szentmiklós nevezetű birtokait különös királyi védelme alá fogadta.

4 Azonban ezen fejedelmi kedvezménynek gyakorlati hasznát alig látta. Előnyősebbek voltak azon egyességek, melyeket az apátság jószágainak tényleges birtokosaival sikerült kötnie. 5 1 Az 1638. június 4-iki királyi rendelet az országos levéltár kincstári osztályában. 2 Péterfy. II. 375 1. 3 A Telegdy, Ferenczy, Gubasoczy és Ferenczy részére kiállított királyi adománylevelek a királyi könyvekben. 4 A királyi oklevél be van iktatva a királyi könyvbe. 5 így például 1671. június 21-én is Eperjes tárgyában egyességre lép Bezzeg Györgygyei, ki az említett birtokoknak kezei között levő' felérészét, csekély kárpótlás mellett az apátnak átadta. (Az esztergomi káptalan országos levéltárában).