Fraknói Vilmos: A szekszárdi apátság története. (Budapest, 1879)

X. ZERENCSÉSEBB viszonyok között, a törökök kiűzetése után, nyerte el 1693. október n-én MÉREY MIHÁLY esztergomi kanonok a szekszárdi apátságot,

1 melynek minden tekintetben restaurátorává lett; mire előkelő származása, jelentékeny vagyona és erélyes jelleme kiválóan képesítek. Régi szokás szerint, azonnal kineveztetése után, a kamara által bevezetteté magát az apátság birtokaiba.

2 Azonban ezek ekkor úgy szólván mind idegen kezekben voltak. Nagyrészt mint uratlan birtokokat, a törökök elvonulása után, királyi adomány utján, szerezték meg egyháziak és világiak. így a csatári és almási pusztákat gróf BATTHYÁNYI ÁDÁM országbíró, a szentmiklósit DARÓCZY ISTVÁN , a szerdahelyit, bonyhádit és széplakit KERMANICH IMRE, a fajszit BUTTLER JÁNOS egri várparancsnok szerezte meg. JÁNY FERENCZ pécsváradi és báttai apát, a MARTONFALVY-család, CSATÁRY PÉTER, KARACSICS MIHÁLY és FÖRDŐS MIHÁLY szintén eszközöltek ki magoknak apátsági birtokokra királyi adományleveleket. Mérey, valahányszor ily tényekről tudomást nyert, sietett ünnepélyes óvásokban jogait megóvni.

3 E mellett, az apátság birtokügyi okleveleit összegyűjtve,

4 azokkal a neoaquistica-biróság előtt jogait kivívni igyekezett. Es ez teljes mértékben sikerült. Az említett bíróság, a Mérey által fölmuta1 A kinevezési okmány a királyi könyvben. 2 Ügyvédje részére kiállított megbízó-levele az esztergomi káptalan országos levéltárában. 3 Méreynek 1695., 1697. és 1703-ban tett ily óvásai az esztergomi káptalan országos levéltárában. 1 1695. ápril 24-én az esztergomi káptalan által hiteles alakban átíratja a szekszárdi apátság birtokainak egy 1514-ben készített és egy későbbi összeírását. JVIÉREY JvllHÄLY APÁT ALÁÍRÁSA. 171O.