Fraknói Vilmos: A szekszárdi apátság története. (Budapest, 1879)

Ez időben az elpusztult apátságok és prépostságok világi papoknak adományoztattak ; kettős czélból, hogy t. i. a főpapok és káptabeliek, kik magokat saját javadalmokból fönn nem tarthatták, segítséget nyerjenek, egyúttal pedig az egyházi javakat a végpusztulástól megmentsék. Habár György apátnak, kivel 1527-ben találkoztunk, utódait a XVI. században nem ismerjük ; valószínűnek tartjuk, hogy a szekszárdi apátság nem maradt ezen egész idő alatt üresedésben. Következtetjük ezt az 1562-iki évi nagy-szombati tartományi zsinat irataiból, a melyek fölsorolván az apátokat, kik a zsinaton megjelenni kötelesek, és tettleg megjelentek, a szekszárdi apátnál megjegyzik : aâest, távol van, azaz nem jelent meg. 1 Ellenben a XVII. század elejétől kezdve ismét teljesen összeállíthatjuk az apátok névsorát. Ezt 1603-ban fületinczi GERDÁK MÁRK esztergomi kanonok nyitja meg.

2 Utódja, KÁLY PÉTER, egyszersmind csornai prépost, részt vett az 161 i-iki nagy-szombati tartományi zsinat tanácskozásaiban.

3 Vájjon érvényesíték-e igényeiket az apátságnak a török hódoltság alatt levő birtokaira ? és ha igen, mily sikerrel ? nem tudjuk. . GYŐRI ISTVÁN, vasvári prépost, 1622-ben nyerte el a szekszárdi apátságot ; azon időben, mikor PÁZMÁNY PÉTER esztergomi érsek a magyar egyház régi hatalmának és fényének visszaállításán fáradozva, az egyházak elidegenített javainak visszaszerzését is a maga és főpaptársainaK föladatává tűzte ki. Ez irányban nagy actio indult meg.

4 A szekszárdi apát szintén meg akart felelni kötelességének. II. Ferdinánd királytól nyílt parancsot eszközölt ki, melyben Eszterházy Miklósnak, mint dunántúli főkapitánynak és Reiífenbergh János Tódor komáromi kapitánynak meghagyja, hogy őt a szekszárdi apátság javainak visszaszerzésében minden módon segítsék.

5 Volt-e foganatja ezen rendeletnek, arról emlékcink hallgatnak. 1 Péterfy II. 148. 1. 2 Meghalt íóo8-ban.— Kemp Mihály esztergomi kanonok jegyzetei az esztergomi káptalan levéltárában. Es Memoria Consecrationis Basilicae Strigoniensis 1856. 146. 1. 3 Péterfy. II. 217. 1. 4 L. Pázmány Péter és kora czímü munkámat. II. 227. s kk. 11. És IPOLYI ARNOLD. Veresmarti élete. 573 és kk. 11. s Az 1622. október 4-én kelt királyi rendelet a győri káptalan levéltárában.