Fraknói Vilmos: A szekszárdi apátság története. (Budapest, 1879)

I. ZENT István király- és első utódainak nehéz föladataik megoldá­sában : a keresztény vallás és a nyugati műveltség terjeszté­sére irányzott törekvéseikben, a szent Benedek-rend szerzetesei valának legbuzgóbb és legtevékenyebb munkatársaik. A térítés müvét nagy részben ők vitték keresztül. Az egyház kebelébe fogadott nép az Ő körükből nyerte első főpapjait, lelkipásztorait és egyúttal tanítóit. A közigazgatás és törvénykezés új intézményeinek meghonosításában nagy részök volt. A legelső oklevelet és nyelvünk legrégibb emlékét, mely reánk maradt, nekik köszönhetjük. A művészet és gazdaság sok­féle téréin mély nyomokat hagyott tevékenységük. E szerint kolostoraik alapítása a keresztény civilisátió és az állami rend consolidátiójának mindig fontos ténye vala, mire uralko­dóinkat egyaránt ösztönzé vallásos érzületök és politikai tapintatuk. A romlott jellemű Pétert kivéve, a ki mindkét tulajdonságot nélkülözé, szent István mindegyik utóda növelte a szent Benedek-rend kolostorainak számát. Es a szerzet iránti kegyeletöket azzal is kitün­tetek, hogy rendszerint az általok alapított apátság egyházát jelölék ki végső nyughelyül. így tett Aba Sámuel és I. Endre; amaz a sárhegyi, ez a tiha­nyi apátság alapítója. Példájukat követi I. BÉLA, a szekszárdi apátság létesítése által. A SZEKSZÁRDI ŐS-KERESZTÉNY ÁLDOZATI CSÉSZE.

Next

/
Thumbnails
Contents