Fraknói Vilmos: A szekszárdi apátság története. (Budapest, 1879)

Alapítványa számára Tolnamegyének azon helyét választá ki, a hol, alig egy mérföldnyi távolságra a Dunától, szelíd dombok, ter­mékeny sikság és nagy kiterjedésű posványok által övezve, a római uralom idejében, a Budáról Eszékre vezető út mellett, Alisca nevű katonai gyarmat virágzott. 1 A kereszténység, mely Pannónia területén már az apostoli kor­szakban kezdett gyökeret verni, és a III. században annyira elterje­dett, hogy több püspökség fölállítása vált szükségessé, 2 Alisca lakóit is meghódítá. A IV. században keresztény hitközséggel találkozunk itt, melyben az új vallás szelleme és bensősége a classicai műveltséggel és ízléssel frigyesült. Tanúskodnak erről azon nagybecsű emlékek, melyek 1845-ben, a szekszárdi dolog-ház alapjainak kiásása alkalmával, két ölnyi mély­ségből kerültek napvilágra : két kő sarkophág, számos bronz-, kő-, cserép- és üveg régiség. 3 Az egyik koporsó — mely jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum római régiségei között foglal helyet — előkelő keresztény embernek tetemeit foglalta magában. Utalnak erre a rajta látható symbolumok : a delphin, mely az Üdvözítőnek egyik jelképe; a fürtökkel terhelt szőllőág és a kenyerekkel telt kosár, melyek az oltári szentséget ; végre Amor és Psyche alakjai, melyek itt a lélek egyesülését Istennel jelentik. Még nevezetesebb emlék az üveg áldozati csésze, melynek fene­kén az Üdvözítőt jelképező halak tűnnek föl, és oldalán kiálló betűk­kel a következő görög fölirat fut körűi : AEIBE T.Q [TŐIMEN/ IHR ZH1AII. „Áldozz a pásztornak, igyál s élni fogsz. (< Vagyis : « Áldozz Krisz­tusnak, élj az oltári szentséggel, és élni fogsz ». 1 Hogy Alisca a mai Szekszárd helyén állott fönn, a római régiségtudomány legte­kintélyesebb művelői elismerik : Mommsen, Dejardins, Rómer. 2 Ezekről bőven értekezik SALAGI «De statu Ecclesiae Pannonicae libri VII» czímü nagy müvében. 3 Ezeket ismertette KUBINYI ÁGOSTON, ily czímü munkájában : Szegszárdi Régisé­gek. Pest, 1847.

Next

/
Thumbnails
Contents