Fraknói Vilmos: A szekszárdi apátság története. (Budapest, 1879)

A grábi monostor eredetileg a szekszárdi apátságnak fiókháza (grangia). volt, és Szekszárdtól alig egy mértföldnyi távolságban fekvő Grab (ma Grabócz) helységben állott fönn. Később — hihetőleg már a XIII. század elején —• apátsággá emeltetett, úgy azonban, hogy továbbra is a szekszárdi apátságnak, mint anyaegyháznak, maradt alárendelve.

1 A XIV. század elején pusztulásra jutott, birtokait világi urak foglalták le. Ezeket 1345-ben Siegfried garanmelléki apát kiválta, és az apátság helyreállíttatott,

2 hogy a csehországi származású Konrád apát alatt csakhamar hanyatlásnak induljon. Vájjon sikerűlt-e a szekszárdi monostorból választott administratornak a rendet helyreállítani ? és mily viszontagságokon ment később az apátság keresztül ? arról emlékeink hallgatnak. A XIV. században még OTTÓ (1369) és MIKLÓS (1382—1396) apátok kormányozták a szekszárdi apátságot. Nincs tudomásunk arról, vájjon a convent vagy a rend káptalanra által választattak, vagy pedig a pápa által neveztettek ki. Miklósra nézve az utóbbit tartjuk valószínűnek. Öt ugyanis 1396-ban IX. Bonifácz pápa, kitűnő tulajdonainak és érdemeinek jutalmául, pápai káplán czímével ruházta föl,

3 a mely szerzeteseknek nem szokott adományoztatni. 1 Pázmány Péter, az 1629-iki zsinat végzéseihez csatolt függelékben a magyarországi kolostorok névsorát összeállítva, így említi: ,,Garab Ahbaíia filialis ad Szekszárd" (Peterfy, II. 273. 1.) — A XVII. század végén (1695) Mérey Mihály szekszárdi apát az apátság hajdani birtokait kinyomozva, ezek között említi : «Grabocz Filialis Abbatia Zexardiensis, uti etiam ex Dioecesana Synodo constaret.» (Esztergomi főkáptalan országos levéltára.) Es csakugyan a neoaquistica commissio is constatálta, hogy Garab ősi időktől fogva a szekszárdi apátság birtokaihoz tartozott. (Lipót király I/03. június 21-iki oklevele az országos levéltár kincstári osztályában.) 2 A szent Benedek-rend 1345-ik évi káptalanának oklevele. Minthogy ebben a grábi apátság a kalocsai egyházmegyéhez tartozónak (dioecesis Colocensis) mondatik, Czinár kétségeket támaszt az iránt, vájjon ez azonos-e a tolnamegyei, tehát a pécsi egyházmegye területéhez tartozó, grábi apátsággal. (Monasterologia. I. 213. 1. jegyzet.) E kétség könnyen eloszlatható. A pécsi egyházmegye területén létező apátságot, a kalocsai egyházmegyéhez tartozónak tekintették, ha a püspöki hatóság alól kivéve, a kalocsai érsekségnek volt alárendelve. így gyakran mondatik a szekszárdi apátság is ,,dioecesis Strigoniensis.'

1 3 «Virtutibus clarens et meritis, sicut fame laudabilis testimonio commendaris, illám in nostro et apostolicae Sedis conspectu gratiam meruisti, ut personam tuam paterna benevolenti aprosequentes, earn libenter attollimus honoris gratia specialis ...» Az 1396. nov. 13-án kelt oklevél Kollernél. III. 319. 1.