Vadas Ferenc emlékezete - WMMM Füzetek 1. (Szekszárd, 2015)
Glósz Jószef: KOR- ÉS PÁLYAKÉP
20 GLŐSZ József KOR- ÉS PÁLYAKÉP azonban a maga által kijelölt keretek között a filológus alaposságával tárta fel a gyermek Illyés a későbbi életmű szempontjából is fontos tapasztalatait, élményvilágát. írásai megkerülhetetlen forrást jelentenek mindazoknak a kutatóknak, akik az életművet szélesebb kontextusban kívánják vizsgálni. Vadas azonban nem csupán filosz, hanem vérbeli népművelő is volt. írásainak nem csak a kutató, hanem egy szélesebb olvasóközönség is címzettje. Könnyed olvasmányossága illyési ihletésre irodalmi szintre emelt, képekben gazdag népnyelvi hatással párosult. E míves, helyenként túlcizellált választékosság az 1960-80-as évek időszakában, amikor az irodalmi nyelvbe is utat talált a nyers, naturalisztikus kifejezés- mód, az abszurd, a szürreális, az olvasók újabb nemzedékének szemében helyenként már kimódoltnak hatott. Az Illyést szellemi és erkölcsi iránytűnek tekintő, irodalom- történeti kutatásai legfontosabb témájául választó Vadas Ferenc utóélete is óhatatlanul a költőéhez kötődik. A demokratikus keretek között a politika nézőpontjából elkerülhetetlenül 14. Szatmári Juhos László Illyés Gyula szobra leértékelődő irodalom, mely maga is depolitizálódik, szükségképpen a magánszférába szorítja vissza ezt a művészeti ágat, s végképp elavulttá teszi azt a felfogást, amely művelőinek a vátesz szerepét szánja. Illyést a nemzeti oldal szemében kétes Kádár-kori szerepe kompromittálja, a liberális felfogás pedig szinte minden tekintetben ütközik nézeteivel. Úgy tűnik, hogy még nem jött el az ideje annak, hogy a költőt pusztán irodalmi teljesítménye alapján tegye mérlegre az utókor, s addig a róla szóló, személyét, életművét népszerűsítő munkák iránt is mérsékelt marad az érdeklődés.
