Glósz József: A rendiség alkonya. Válogatott tanulmányok (Szekszárd, 2014)
Társaság és társadalom. Adalékok a birtokos nemesség reformkori világához
általa megvásárolt házból. Amennyiben a segítség nem igényelt anyagi áldozatot, ő is nagyvonalúbbnak mutatkozott: levélben kérte apósát, Csapó Dániel alispánt, hogy legalább valamilyen tiszteletbeli hivatalhoz jutassa Kiss Antalt, hogy legyen elfoglaltsága, s megismerjék a megyénél. Kiss Ferenc fiát pedig még Bécsből való távozása előtt tisztté neveztette ki.41 Nyilván az ő támogatásának köszönhette két másik unokaöcs, Lajos és Ferenc is alszolgabíróvá választását az 1840-es években. Szolidárisabbnak bizonyult szegény rokonaival szemben Csapó Dániel, aki nem csupán Pál testvére sírkövére, hanem unokaöccseinek taníttatására is komoly összegeket áldozott.42 Kombináltan alkalmazta a család nevének, presztízsének védelmére szánt korabeli stratégiákat a báróvá avanzsált őrnagy, Jeszenszky Miklós. A később egyenes ági örökös nélkül elhalálozott kamarás felvásárolta testvéreitől és azok gyermekeitől a csib- ráki közbirtokosság nekik jutott felét. Végrendeletében nem osztotta fel a számos várományos között a megyei birtokos társadalom színvonalán legfeljebb egy családot eltartani képes jószágot, hanem Károly testvére egyik unokáját tette meg általános örökösévé. Egyúttal azonban arra kötelezte, hogy a befolyó jövedelem felét életük időtartamára ossza szét a többi elszegényedett rokon között, - mint írja - a család becsületének fenntartása végett.43 Az 1860-ban végrendelkező idős katona még őrizte az összetartozás, a kölcsönös szolidaritás hagyományát. Ugyanerre hivatkozva várhatta el 1823-ban az önhibájából tönkrement Dőry Ferenc Antalné, hogy a família gondoskodjék róla. A család, a nemzetség a 19. század elején még bizonyos értelemben kollektív és kölcsönös biztosításként funkcionált. A rokonokat a szolidaritás mellett az ősiségi rend is összekapcsolta, amely őket a várományosok közösségévé avatta. Ugyancsak a szolidaritásra apellál Bezerédj János is az Istvánhoz intézett alázatos hangú levélben. Az indokok túlságosan is jól ismertek lehettek a szerencsésebb sorsú birtokosok előtt: nyomasztó adósságok, elhúzódó perek, számos neveletlen gyermek, jövedelem hiánya. Állást kért - Kápolnay Ignác birtokán megürült az ispáni hivatal a maga számára.44 Bezerédj István válaszát nem ismerjük, de tekintve közismert humanizmusát, bizonyára segített a szegény rokonon. Nagyvonalúsága nem mindig találkozott a család egyetértésével. 1842-ben több évtizedes pereskedés után külön egyezséget kötött unokatestvéreivel, az öröklésből törvénytelen származás vádja miatt kizárt Ferenczy rokonokkal. A többiek inkább vállalták a házasságtörő Bezerédj Katalin botrányainak nyilvános, a családra rossz fényt vető teregetését, mint a méltányos osztozást az örökségen.45 A birtokaprózódás előrehaladtával, az ősiség eltörlésével, a polgári öröklési rend létrejöttével a család nevének, rangjának megőrzése, a Jeszenszky Miklós által alkalmazott kettős stratégia egyik elemének, a rokoni szolidaritásnak fokozatos feladásához vezetett. A döntés kemény, de logikus volt. A zsugorodó ősi birtokállomány csak a belőle élők számának radikális csökkentésével biztosíthatta a kiválasztottak számára a család régi fényének megőrzését. Ezt az utat járták nemcsak a szorult helyzetű, hanem a felfelé törekvő családok is. Az utód nélkül meghalt Csapó Ida kb. 4000 holdas vagyonát számos unó41 TML Csapó cs. ir. Kiss Pál levele Csapó Dánielhez 1835. jan. 5. 1836. okt. 11.1839. máj. 8. 42 TML Csapó cs. ir. Csapó Dániel pénztárkönyve 1821-1832. 43 TML MH végrendeletek, szerződések 44 TML Bezerédj cs. ir. Bezerédj János levele Bezerédj Istvánnak. 1842. kisasszony hava 18. 45 TML Bezerédj cs. ir. Bezerédj István levele id. Bezerédj Istvánhoz., 1842. jún. 1. PTSZ III. 4/1854. 95
