Glósz József: A rendiség alkonya. Válogatott tanulmányok (Szekszárd, 2014)
Társaság és társadalom. Adalékok a birtokos nemesség reformkori világához
gye határait, s ez mindenekelőtt az egész Dunántúlt, a Kisalföldet és Csallóközt behálózó rokoni szálaknak és birtoklási közösségnek tudható be. A Gyönkön birtokos Sárközi Gábor és felesége Magyary-Kossa Klára hagyatékában a tolnai jószág mellett Somogy, Zala és Veszprém megyei birtokokat is találunk.28 A Bezerédjek az 1754-55-ös nemesi ösz- szeírás szerint Győr, Sopron, Somogy, Vas, Veszprém, Zala megyében éltek, ehhez társult a század végétől Tolna megye a család legjelentősebb birtokával.29 Hat dunántúli megyében terültek el a Sztankovánszkyak birtokai is. E néhány kiragadott példa Tolna megye szinte valamennyi birtokos családját jellemzi. Bár a birtokosztályok során az egyes családok a szétaprózott, területileg szétszórt birtokok ésszerű felosztására törekedtek, a reformkorban a birtokos nemesség első vonalához tartozó nemzetségek inkább dunántúlinak, mint megyeinek nevezhetők. így azután tagjai nem csupán a szomszéd - többnyire rokon - birtokán mozogtak otthonosan, de szívesen látott vendégek voltak szinte az egész Dunántúlon. A birtokok mellett egy-egy család kapcsolatai hatókörének megbízható mutatója, hogy felnőtt férfi tagjai hány és mely megyék táblabírái voltak. A szétszórt birtokok, a szerteágazó rokonság élénk levelezésre, gyakori utazásra késztette a középbirtokos nemességet, cáfolva a földhözragadt, vidéki magányba süppedő életvitelről szóló közhelyeket. Az 1818-ban Tolnába települt Bezerédj István rövid idő alatt végigjárta a megyét, de közben rokonokat, ismerősöket látogatva megfordult Falúdon, Tatán, Veszprémben is.30 Az alkalmi jellegű - meghívást sem igénylő, gyakran több napos - látogatások mellett számtalan alkalom kínálkozott népes társaságok összejövetelére. A Bezerédj család kedvelt fürdőhelye Pöstyén volt, ahol rendszeresen gyógykezeltette magát id. Bezerédj Istvánné, s megfordult ott később fia, István is.31 Igazán népszerű nyári találkozóhely azonban Balatonfüred volt, ahol a gyógyulni vágyók mellett az ellenzéki politikusok is rendszeresen összejöttek. A látogatók névsorában Sztankovánszky Imre - akkoriban Tolna megye főjegyzője -, Gindly Antal, és egy Dőry nevére is bukkanhatunk, valamint rendszeres vendég volt Csapó Dániel is.32 Hasonlóan látogatott társasági események voltak a badacsonyi szüretek, amelyek alkalmat adtak a szétszórt rokonság éves összejövetelére, így pl. Bezerédj György vendégeként találkozhattak a Bezerédj, Kisfaludy és Szegedy atyafiak.33 Szűkebb körű összejövetelek voltak a névnapok, a búcsúk, vadászatok, pesti és más rangos vidéki vásárok, a farsangi bálok, jóllehet Sztankovánszky Imre tudósítása szerint a Tolna mezővárosi bálban paksi és bonyhádi birtokosok mellett zalai vendégek is felbukkantak.34 A társasági érintkezés új formái, fórumai alakultak ki az év egy részét, főleg a telet a nagyobb városokban töltő birtokosok körében. A kávéházak, a terjedő kaszinók, színházak, koncertek már egy polgárosultabb ízlésvilág első jelei.35 A birtokos nemesség belső kapcsolatrendszere levelezéséből csak részlegesen követ2xTMLközgy. ir. 41.b. 1797. nov. 8. 29 GLÓSZ 1991. 10-11. 30 TML Bezerédj. cs. ir. Bezerédj István levelei szüleihez. Passim. 31 TML Bezerédj cs. ir. Bezerédj István levele anyjának 1819. júl. 17. Augusz Antal levele Bezerédj Istvánnak 1832. júl. 16. 32 VÖRÖS 1965. 113-114. 33 BODNÁR 1918. 88.; BENDA 1984. 323., TML Csapó cs. ir. Kiss Pál levele Csapó Dánielnek keltezés nélkül. 34 TML Bezerédj cs. ir. Sztankovánszky Imre levele Bezerédj Istvánnak keltezés nélkül. Bezerédj István levele anyjának 1819. júl. 17. Csapó cs. ir. Kiss Pál levele Csapó Dánielnek 1824. júl. 27. 35 TML Bezerédj cs. ir. Bezerédj Pál levele Bezerédj Istvánnak 1840. febr. 22. TRÓCSÁNYI é.n. 270. 93
