Glósz József: A rendiség alkonya. Válogatott tanulmányok (Szekszárd, 2014)
Hainer Ignác - A nemesi értelmiség a reformkori Baranyában
tatása is: „ az emberi természet miatt a mozgalom itt sem elégednék meg, hanem Voltaméként kedvünk kerekedne négykézláb a vadonba szaladni ”. Hainer úgy fogalmaz, hogy nem derül ki, hogy Majláth vélt felfogását interpretálja-e, vagy a sajátját fejti ki, s Rousseau társadalmi szerződése számára is elfogadhatatlan-e? A közgyűlés természetesen elfogadta Majláth indítványát. Hainer a közteherviselés jelentőségét mérlegelve: A kérdés itthon és külföldön is nagy figyelmet kelt. Megvalósítását a haladás felé tett első lépésnek tekintené. Számol azzal, hogy a közgyűlés által történő elfogadás esetén egy kis izgatás támadhatna alulról (a parasztnemesség részéről). Majd elemzi a javaslat elfogadásának esélyeit: Baranya rendjeit roppant uradalmak, középbirtokosok, birtoktalan intelligencia és a parasztnemesség alkotják. Uradalmak: Károly főherceg - innen csak azt várhatni, amire az eszme igazsága jogosít. Eszterházy herceg - állása olyan, hogy ha pozitívan nem is lép fel, ellenezni bizonyára nem fogja. Batthyány grófok - hazafiságuk sokkal ismertebb, mintsem hogy kételynek hely engedhetnénk. Gróf Eszterházy is jó reményre jogosít. Főtisztelendő klérus - szent hivatásánál fogva az osztó igazságot pártolandja. Középbirtokosság: sokkal felvilágosultabb, hogysem állást a jog mezejére helyezve ebben tekintélye, hatalma szilárdítását ne keresné. Birtoktalan intelligencia: áthatva a kor szellemétől, ezek tesznek összesen 300 voksot. Ide járulhat még 100 özvegyi voks, credentionátus. Jobbágytelken lakó nemes lehet mintegy 100, ez ha másért nem is, az adó aránylagos viselése mellett buzogni fog. A közteherviselés ellenzéke: „ Van a megyében egy közbirtokú mezőváros, Szentkirály, amely legalább 300 voksot kiállít. Kompakt tömegénélfogva a restaurációknál döntő szavazattal bír. Némely nagyravágyó egyén által felingerelve, egyébként is az adómentességhez a vakbuzgóságig ragaszkodik. Szűk eszméjének körén túl nem lát, talán rendetlenséget fog elkövetni. ”ni Ezen a ponton érintkezett tehát a reformpolitika a megyei nemesség összetételével, a restauráció kérdésével, a korteskedés módszereivel. Hainer is helyeselte, hogy a döntést a közteherviselés ügyében a restauráció megtörténte utánra halasztották, nem akarván, hogy az újraválasztásért induló megyei tisztikar a szentkirályiak túszaként a közteherviselés gondolata ellen foglaljon állást.111 112 Ennek megtörténte után az 1842. évi utolsó közgyűlésen hallgatták meg a kiküldött választmány állásfoglalását a nemesi adózás ügyében, amely a hadiadó elvállalását még idő előttinek tartotta, ellenben a honi országos és háziadó viselését ajánlotta, amelyet a közgyűlés el is fogadott.113 Az 1842. szeptember 14-én lezajlott tisztújítás alkalmat adott Hainernak, hogy kifejtse a megyei választások rendszerével, a képviseleti elvvel, a korteskedéssel kapcsolatos véleményét. „ Bámulni való köznemességünk túlcsigázott konzervativizmusa, mely magéit az egyiptomi piramisoknál tartósabbnak véli ” - írja. „Félő, hogy az üvegházi ápolgatás alá vett ezeréves tölgy még némi erőltetett hajtás után annál hamarább indul végoszlásnak. A fent tisztelt urak városunkban felütött egyik fő tanyáján, hol a választó közönség döntő része gyűl össze, oly orgiákat tartanak, melyek elvadult tengeri kalózoké mögött háttérbe nem szorulnak. ’’Alább pontosan megjelöli kiket ért a „jent tisztelt urakon ,,Sajnálatunkat jelentjük ki, hogy Baranya érdemes tisztikara választási reformok pártolása, s a durva anyagi erő pazarlása helyett, oly körülmények között, midőn külső vetélytársaktól tarta111 TML Hainer cs. ir. 7. d. Hl tudósítása a PH részére 1842. jún. 6. 112 TML Hainer cs. ir. 7. d. Hl tudósítása a PH részére 1842. aug. 29-szept. 5. TML Hainer cs. ir. 7. d. Hl tudósítása a PH részére 1842. nov. 28. 59
