Glósz József: A rendiség alkonya. Válogatott tanulmányok (Szekszárd, 2014)
Hainer Ignác - A nemesi értelmiség a reformkori Baranyában
cselekszenek”. Az efajta könyvek valamint a lengyel szabadságharc menekültjeivel fenntartott kapcsolata radikalizálják felfogását, ő már nem reformokra, hanem forradalomra vár. „ ... akkor vért fogok inni, minden tagom tüzet fog szórni azokra a kutyákra, kik az emberiségnek minden jussait tőlünk megtagadnak... ” Feltételezi, hogy Hainer is osztja felfogását s a következőket jósolja: „ Találtál-e embereket, akik úgy gondolnak mint mi, remélhetni a Revolutiot, én azt tartom, még tíz esztendő se fordul el, máris lesz Revo- lució, nemcsak nálunk, de másutt is, a többiek fogják nekünk az impulsust adni ”.61 Bár 1837-ben kevesen akadhattak Magyarországon, akik hittek volna e próféciában, s még kevesebben, akik örültek volna bekövetkeztének, Rzhaczek csupán az időpontban tévedett egy kicsit. A forradalom gondolata újra és újra visszatér leveleiben. Sikerének esélyeit latolgatva: ,,Ha kiütne a revolúció, gondolom, jól sülne ki. Az olaszok, a lengyelek, az erdélyiek elégedetlenek. Ha a muszka Ausztriának segítséget akarna hozni Lengyelországon át, egy ideig feltartóztatnák, s míg a burkus eljönne, addig is sok víz lefolyna a Dunán, addig Selmec és Kremmnitzbányák már jobb kézben lennének. Jóllehet Fülöp Lajos despota és nem igen erősen ül trónusán, mégis irigyli Ausztriát s talán Ausztriát háborgatná, nem azért, hogy Magyarországnak segítene, hanem abbul a végbül, hogy a franciáknak figyelmét magáról elfordítsa és hogy tempóra belli alkalma legyen pénzt csikarni s talán a katonaságtul szerettetve hatalmát a maga országában jobban megalapítani”.62 Rzhaczek helyesen ismerte fel, hogy egy jövendő forradalom sikere a nemzetközi feltételek alakulásán múlik. Nagyjából helyesen mérte fel a forradalom potenciális szövetségesei és ellenfelei táborát is. Igen találó Lajos Fülöp Franciaországának jellemzése, noha a háborút mint a belső nehézségek megoldásának módszerét nem ö, hanem III. Napóleon kezdte alkalmazni. Rzhaczek remélte a forradalom sikerét, úgy vélte, hogy annak kitörése esetén olyanok is csatlakoznának hozzá, akik ezt ma nem tartanák lehetségesnek.63 Nem ismerjük Hainer válaszleveleit, de más megnyilatkozásaiból kitűnik, hogy ő sokkal inkább a nemesi reformpolitika hatása alatt állt, semhogy oszthatta volna Rzhaczek nézeteit. Feltűnő, hogy Rzhaczek szinte alig foglalkozott a magyar alkotmányos politikai élet klasszikus színterével, a nemesi vármegyével, az ott zajló küzdelmekkel, szemlátomást nem várt tőlük eredményt. Egyik levelében idéz egy meg nem nevezett személyt: „ Die ungarische Constitution ist nur noch auf dem Papier zu finden; weil sie aber nur papiere ist, so benützt Fürst Metternich täglich von ihr ein Stück um sich den Podex auszuwischen ”.64 Mindehhez hozzáfűzi: lehet, hogy a kormány szándékosan akarja lázadásba kergetni az országot, hogy azt leverve egészen járom alá hajthassa. Bár az ország idegen katonasággal van tömve, a felkelést mégsem tartja reménytelennek, mivel a többség mellettük állna. A foldesurak, akiknek parancsolatait jobbágyaik vakon követik, fellázíthatnák őket. A szláv nemzet is, feledve sérelmeit együtt harcolna a közös ellenség ellen.65 Elgondolásait a fejlettebb nyugati körülmények között született forradalmi eszmék doktrinér átültetése határozta meg, s nem vette számba a konkrét magyar valóságot. 61 TML Hainer cs. ir. 5. d. Rzhaczek Eduárd levele Hl-hoz 1837. nyilas hava 1. 62 TML Hainer cs. ir. 5. d. Rzhaczek Eduárd levele Hl-hoz 1837. ápr. 13. 63 uo. 64 „A magyar alkotmány csak papíron létezik, s mivel csak papír, így herceg Metternich minden nap használ belőle egy darabot, hogy' a fenekét kitörölje vele. ” 65 TML Hainer cs. ir. 5. d. Rzhaczek Eduárd levele Hl-hoz 1837. máj. 5. 51
