Glósz József: A rendiség alkonya. Válogatott tanulmányok (Szekszárd, 2014)
Hainer Ignác - A nemesi értelmiség a reformkori Baranyában
Hainert a családi tradíciók, a rokoni szálak, bár liberálisabb, felvilágosultabb formában a hagyományos keretek közötti politizálásra, legfeljebb azok fokozatos reformok útján történő lebontására ösztönözték. Nem osztotta a mélyen vallásos Hainer Rzhaczek ateizmusát sem. Hainer az angol és amerikai alkotmányos államot tekintette példaképének,66 Rzhaczek viszont franciául tanult, hogy a forradalom eszméivel ismerkedjék. Az ellentét azonban legélesebben a nemzetiségi kérdésben robbant ki közöttük - előre vetítve a Habsburg-ellenes összefogás illuzórikus voltát. A délszláv Rzhaczek azzal vádolta Hainerhez írott levelében a magyarokat, hogy a nyelvüket rá akarják erőltetni a szlávokra. Vitatja, hogy a magyar hazafiságnak a magyarul tudás lenne az előfeltétele. A magyarok amúgy is csupán kisebbséget alkotnak az országon belül, ne akarják akaratukat a szláv többségre erőszakolni. Nem ellenzi a magyar nyelv tanulását - ő maga is tud magyarul -, de ne várják senkitől, hogy megtagadja nemzetiségét. Nemzetiségük, iskoláik, szokásaik nekik éppoly drágák, mint a magyaroknak.67 * Hainer válaszleveleit nem ismerjük, de Rzhaczek újabb leveléből ítélve ez az 1848-as nemzetiségi törekvésekhez képest mérsékelt állásfoglalás is, amely csupán kulturális, nyelvi autonómiát igényelt és lojálisnak mutatkozott a magyar állammal szemben, éles válaszra sarkallta. Hainerben, mint a reformkor liberális gondolkodású magyarjaiban erős türelmetlenség élt a nemzetiségekkel szemben. Valószínűleg volt benne valami a neofiták buzgalmából is, hiszen maga is asszimiláns volt, s úgy látszik, nem kezdettől fogva magyar öntudattal. Meixner írja neki 1836-ban: „ hol s mint lett egyszerre oly nagy magyar? ”bs A családi környezet aligha nevelhette magyarrá, mert ezt Írja anyjának: „ Öröm számomra a levél, mert először írsz magyarul nekem. Talán most már jobban szereted hazánkat, alkotmányunkat, nyelvünket, minthogy magyar törvény nyerte meg pörünket”.69 Rzhaczek öt pontban válaszolt Hainer vádjaira. Tagadja, hogy a statisztikai adatokon kívül más külső hatásra írta volna előző levelét. Hainer nyilván a pánszláv agitáció hatását látta Rzhaczek nézeteiben. Hainer azt írhatta, hogy a szláv nyelv nem lehet uralkodóvá Magyarországon. Rzhaczek válasza: ő ezt nem is kívánja, minden nemzet éljen a maga nyelvével. Ez nem hálátlanság a magyarokkal szemben, akik mindenkit tárt karokkal fogadnak. Különben is a szlávok előbb voltak Pannóniában mint a magyarok. Hainer Amerika példájára hivatkozott. Rzhaczek: Amerikában mindenki szabad, de itt erővel akarják rávenni az embert, hogy magát magyarizálja. Továbbá: ha a magyarosítás az ország javát szolgálná, a kormány aligha tűrné el. Csak fokozza a nemzetek közötti gyü- lölséget, s lehetővé teszi, hogy a kormány Magyarországot végleg leigázza. Rzhaczek józan érvei aligha győzték meg Hainert, aki az ország elszlávosításától tartott. Természetesen Rzhaczek álláspontja - bár alapjában méltányos - sem volt híján a nacionalizmusnak. A szlávokat egyetlen nemzetnek tekintette, a szláv nyelveket pedig egy közös nyelv nyelvjárásainak. Ezen a ponton kétségtelen a pánszlávizmus hatása.70 A két egykori barát közötti ellentét egyre mélyült, így azután természetes, hogy levélváltásuk egyre ritkult, tartalmában üresebbé vált, s az 1840-es évek elején teljesen meg is szűnt. 66 TML Hainer cs. ir. 7. d. Hl levele Rzhaczek Eduárdhoz 1838. ápr. 14. 67 TML Hainer cs. ir. 5. d. Rzhaczek Eduárd levele HI-hoz 1837. máj. 5. 6X TML Hainer cs. ir. 5. d. Meixner levele Hl-hoz 1836. júl. 28. 69 TML Hainer cs. ir. 3. d. Hl levele id. Hainer Ignácnéhoz 1836. szept. 3. 70 TML Hainer cs. ir. 5. d. Rzhaczek Eduárd levele HI-hoz én. 52
