Glósz József: A rendiség alkonya. Válogatott tanulmányok (Szekszárd, 2014)
Hainer Ignác - A nemesi értelmiség a reformkori Baranyában
liberalizmuson.52 Hainer nyilván minden megyét, amely a rendi alkotmány megsértése miatt tiltakozik, a liberálisokhoz sorol. Zöld Sándor viszont józanabbul értékel. Látja az ellenzék belső gyengeségét, és úgy véli, hogy végül kénytelen lesz meghátrálni.53 Liberális nézeteivel nem állt egyedül. Bár a korra vonatkozó valamennyi baranyai helytörténeti munka egyöntetű megállapítása szerint a megye az 1840-es években mindvégig a konzervatívok táborában állt, s az ellenzék erejéből 1847-ig szervezett fellépésre sem futotta,54 mind Németh, mind Tas elismeri, hogy a liberális eszmék terjedése már az 1840- es évek első felében megindult.55 Nem elhanyagolható szerepe lehetett ebben a pécsi jogi akadémiának, melynek egykori hallgatóiból verbuválódott egy laza kör, melyhez a már említett Huszár Pongrácon, Zöld Sándoron, Festi Rajmundon kívül Csima Pál, Latzkovits Antal, Rzhaczek Eduárd, Perczel Vince s maga Hainer Ignác is tartozott, amely a politikában egyelőre még nem jutott szóhoz, tevékenysége a reformkorban gombamódra burjánzó társadalmi-gazdasági egyletekben jelentkezett. 1847-ben ott találjuk őket Batthyány Kázmér táborában, 1848- ban néhány kevésbé fontos tisztséget is szereznek, de a vármegye hagyományos vezető garnitúrájának szerepét a forradalom alatt nem tudták kétségessé tenni. Huszár Pongrác írja 1837 decemberében: „piperkőcök, szegénylegények, arisztokraták, demokraták nálam a legszebb ellenvegyületben összejönnek és divat, játékszín, színészet s más mellékes tárgyakról, ún. a Haza Szabadság stb. vitatkozunk,56 Másik levelében arról ír, hogy egyik társukat nemcsak a drávaszentmártoniak felsőbb helyre írt leveleinek fogalmazásával, hanem bujtogatással is vádolják.57 58 Zöld Sándor a Marseillaise szövegét és zenéjét kéri Bolyra küldeni, mivel „gondolom érdekében fekszik, hogy ezen dal nemcsak a város zajában, hanem a falusi lakok csendjében is zendüljön meg”.SSi Perczel Vince Voltaire műveket küld Hainernek és leveleiben kirohanásokat intéz a rojalisták ellen.59 E rövid utalásokból, megjegyzésekből nem lehet az idézett személyek nézeteit részleteiben is rekonstruálni, de politikai pártállásuk egyértelműen kiviláglik. Egyedül Rzhaczek Eduárd levelezése elég terjedelmes ahhoz, hogy szellemi portréját megrajzolhassuk. Személyéről ennyit: délszláv nemzetiségű, családja Illokon lakott, egyébként elég szegény lehetett. Pécsett végezte el a középiskolát, majd a pesti egyetemen mérnökhallgató. Leveleit magyar nyelven írta. Lázasan kutatott és olvasott liberális, sőt forradalmi szellemű könyveket, melyeket többnyire illegálisan, a cenzúra megkerülésével csempésztek az országba.,, Micsoda fundust tettem!: Széchenyi Hitelére szert tettem, sajnos németül. A könyv derék, gondolhatod. ”60 Egy másik levelében Volney: Die Ruinen című könyvét ismerteti. Elragadtatva ír a műről, amely a nemzetek felszabadulását és a józan ész reli- giójának felülkerekedését hirdeti. Abbé Lamennais könyve „isten nevében a királyokat öleti meg A könyv olyanoknak van szánva - írja Rzhaczek -, akik eszökkel a kormány huncutságait, igazságtalanságait meg nem fogják, de akik a relégió nevében mindent meg52 TML Hainer cs. ir. 5. d. Zöld Sándor levele HI-hoz 1839. júl. 29. 53 TML Hainer cs. ir. 5. d. Zöld Sándor levele HI-hez 1839. aug. 31. 54 VÁRADY 1897. 668. TAS é.n. 6. SZŰCS 1973. 17. 55 VÁRADY 1897. 669. TAS é.n. 6. 56 TML Hainer cs. ir. 5. d. Huszár Pongrácz levele HI-hoz 1837. dec. 10. 57 TML Hainer cs. ir. 5. d. Huszár Pongrácz levele Hl-hez 1838. ápr. 24. 58 TML Hainer cs. ir. 5. d. Zöld Sándor levele HI-hoz 1841. márc. 31. 59 TML Hainer cs. ir. 5. d. Perczel Vincze levele HI-hoz 1839. jún. 25. 60 TML Hainer cs. ir. 5. d. Rzhaczek Eduárd levele HI-hoz 1836. aug. 21. 50
