Glósz József: A rendiség alkonya. Válogatott tanulmányok (Szekszárd, 2014)
A kúria és lakói
A vidéki földbirtokos családok élete számos hasonlóságot és több eltérést mutat. A fő étkezések ugyanúgy tagolták a napot, mint a városban. A férj hivatali elfoglaltságát a gazdaság ügyeivel való bajlódás helyettesítette, a tanulmányait már régebben befejező, a tudományok és a világ iránt kevésbé érdeklődő földbirtokos nyilván kevesebbet olvasott mint a fiatal Bezerédj István. A kúrián élő nemes asszony népesebb cselédséget kormányzott, nagyobb házat vezetett, az ő gondja volt a kert, az élelmiszerek tárolása, tartósítása. Több időt töltöttek kocsin, lovon, a férfiak számára rendszeres időtöltést jelentett a vadászat, a birtok megtekintése, amelyek egyben a szomszéd birtokosokat, rokonokat egybegyüjtő társadalmi események voltak. A délután a pipázásé és politizálásé, az esték kártyázással, kártyavetéssel, beszélgetéssel teltek. Egyetlen kúriából sem hiányozhatott a játékasztal. Csapóéknál hatot sorol fel a leltár, két-két darabot a csillárral is felszerelt, tehát jól megvilágított termekben, az asztal melletti időtöltés nyilvánvalóan esti program volt.137 Dőry Ádám szobájában békésen megfért egymás mellett az imazsámoly és a játszóasztal.138 Úgy tűnik, hogy a kártyának ekkor még nem volt olyan rossz híre, családokat romlásba döntő szerepe, mint néhány évtized múlva. Még a puritán, takarékos Gindly is megkockáztatott néhány húsz krajcárost kártyán, ártatlan mulatság a későbbi idők horribilis kártyaadósságaihoz képest.139 Divatos és ennél is ártalmatlanabb szórakozás volt az ostábla - a Csapó kúriában a vő, Kiss Pál szobájában kettőt is találunk140-, idős Bezerédj István kedvenc időtöltése pedig a sakk volt.141 A kúriában élő feleségnek is maradt ideje varrásra, hímzésre. Bár igénybe vették képzett szabók, varrónők munkáját is - Csapóék rendszeres ügyfelei voltak egy paksi szabónak142 -, de emellett maguk is szabtak, sőt időnként varrtak is. Özvegy Jezemiczkyné 16 inget szabott magának, majd Sopronba küldte megvarratni. Bezerédj Amália maga varrta magyar ruháját.143 A fiatal házas Csapó Ida férje miszlai kúriájában a csendes nyári esőben hímzéssel múlatta az időt. E foglalatossághoz később is hü maradt, szobájában varróasztal, varróvánkos ezüstállvánnyal, kötőtűtartó, és a szobákban számtalan diszpáma tanúskodott kedvteléséről.144 Miként a serdülő ifjúság, főként a lányok képzéséhez hozzátartozott a zongorázás, úgy a kúria berendezéséhez maga a zongora. Az 1850-es évek Csapó kúriájában két hangszert is találunk, az egyik az ebédlőben, a másik az egyik vendégszobában kapott helyet. Mindkét zongora régi, állapotuk és a padlásra száműzött hegedű azt sugallja, hogy Ida fiatal korával ellentétben már nem vagy csak ritkán zenélt.145 A zongorát a hegedűvel ellentétben mégsem száműzték a házból, szerepe több volt, mint puszta hangszer. Az úri lét egyik szimbóluma volt, amelynek nincs sok köze a család zene iránti viszonyához. Mint általában a társadalmi státuszt demonstráló jelképek, a zongora birtoklása is feltartóztathatatlanul terjedt az alsóbb rétegek körében is. Találkozunk vele az elszegényedett, csőd1.7 SZENTES 1991.31-39. 1.8 TML közgy. ir. 735/1834. 139 TML Bezerédj cs. ir. Sztankovánszky Imre levele Bezerédj Istvánhoz 1830. nov. 24. 140 SZENTES 1991.31-39. 141 BODNÁR 1918. 104. I4: TML Csapó cs. ir. Csapó Dániel pénztárkönyve 1821-1832. 143 TML Bezerédj cs. ir. Jezemiczkyné level idős Bezerédj Istvánnéhoz é. n. Bezerédj István levele idős Bezerédj Istvánnéhoz 1823. júl. 23. 144 TML Csapó cs. ir. Kiss Pál levele Csapó Dánielhez 1824. júl. 11. SZENTES 1991.31-39. 145 TML Csapó cs. ir. Kiss Pál levele Csapó Dánielhez 1824. júl. 11. SZENTES 1991.31-39. 125
