Glósz József: A rendiség alkonya. Válogatott tanulmányok (Szekszárd, 2014)
A kúria és lakói
A földbirtokosság a 18. század folyamán megvált hagyományos szerepei jó részétől, anélkül, hogy újat talált volna magának. Bővében volt az időnek, ehhez képest kevés volt a megkerülhetetlen, ultimativ feladata. Életük lelassult egy olyan korban, amelyben a változások korábban sohasem tapasztalt ütemben követték egymást, és ez nem maradhatott hatás nélkül az ő személyes sorsukra sem. Addig azonban egy rövid történelmi pillanatra egy egzisztenciális kényszerek nélküli szabadság részesei lehettek, amely teret engedett az egyéni döntéseken nyugvó, szellemi kihívásokat kínáló életvitel, de a tartalmatlanul eltöltött idő lelket zsibbasztó, cselekvést bénító hatásai elől hedonista, kicsapongó életvitelbe menekülő attitűd számára is. Természetesen egy népes család és a személyzet ellátása akkor is mindennapos teendők sorát jelentette, ha a fizikai munkát nem maguk végezték. A családon belüli munkamegosztás a kúriában sem alakult másként, mint akár a paraszti háztartásokban, így a feladatok és a gondok elsősorban a feleséget terhelték. Amikor Bezerédj István 1818-ban leköltözött a család Hídja pusztai birtokára Tolna megyébe, még nőtlen volt, így maga kísérte figyelemmel, s számolt be leveleiben anyjának a kerti- és házimunkák állásáról, ám házasságkötése után e teendőket felesége, Amália vette át. A ház asszonyának ebben segítségére lehetett egy gazdasszony, mint például Bezerédj Lajos görbői birtokán, hasonló szerepkört láthatott el Csapó Ida kulcsáméja is.75 A lehetőséghez képest önellátásra törekedve teendő volt elég. A kúria melletti kertben maguk termelték meg a zöldséget, így például a káposztát, uborkát, spárgát, retket, illetve, mint arról már szó volt, a gyümölcsöt is. Különös becse volt a primőr terményeknek, az elsősorban reprezentatív célokat szolgáló nagy üvegház mellett Csapóék kúriája mellől nem hiányzott az úgynevezett gyarapító üvegház sem. Bezerédj Lajos gazdasszonya hús- vétra uborkát ígért, melegágyban termesztett görög- és sárgadinnyével kedveskedett Gindly Rudolfnak az alsótengelici kasznár.76 A pazarló bőséggel termelt élelmiszerek újabb feladat elé állították a háziasszonyt. A Csapóék padlásán található 140 befőttesüveg, 6 uborkás- és 4 káposztáshordó, a gyümölcstartó láda a termények befőzésére, tartósítására, illetve téli tárolására utal.77 A feleslegek hasznosítása gyakran irracionális módon történt. Idős Bezerédj István aszalt szőlőt küldött Sopronból Hídjára (Tolna m.), onnan uborka, hús, retek ment vissza, Moresz János kasznár dinnyét küldött a távollévő Gindly Rudolfnak két városi rezidenciája egyikére, Székesfehérvárra vagy Pestre.78 A tél beköszöntével az uradalmi szekerek zöldség és gyümölcs helyett vágóállatokat, húst és halat szállítottak. Négylovas kocsi vitte a kolbászt, hurkát a telet Pesten töltő Csapó Dániel háztartása számára. A karácsonyi böjtre 6 pontyot, 12 csukát és 200 csigát kapott. (A csiga fogyasztását valószínűleg az évtizedeken át nála vendégeskedő francia emigráns, báró Louis Serpes honosította meg.) Idős Bezerédj Istvánnak mosoni és tolnai birtokáról hízókat küldtek Sopronba.79 75 SZENTES 1991.31 -34. TML Bezerédj cs. ir. Bezerédj István levele szüleihez 1818. október 30. Bezerédj Amália levele idős Bezerédj Istvánnéhoz é.n. márc. 20. Bezerédj Lajos levele Bezerédj Istvánhoz 1855. febr. 12. 76 SZENTES 1991.29. TML Bezerédj cs. ir. Bezerédj István levele szüleihez 1818. okt. 30. 1818. nov. 7. Bezerédj Lajos levele Bezerédj Istvánhoz 1855. febr. 12. 77 SZENTES 1991.36-37. 78 TML Bezerédj cs. ir. Bezerédj István levele szüleihez 1818. okt. 30. Bezerédj Amália levele idős Bezerédj Istvánnéhoz é.n. márc. 20. Gindly cs. ir. Moresz János levele Gindly Rudolfhoz 1852. júl. 24. 79 TML Csapó cs. ir. Szántó István levele Csapó Dánielhez 1837. dec. 21. Fekete Demeter levele Csapó Dánielhez 1828. dec. 23. BCSI Idős Bezerédj István levele iíj. Bezerédj Istvánhoz 1828. dec. 31. 16
