Glósz József: A rendiség alkonya. Válogatott tanulmányok (Szekszárd, 2014)
A kúria és lakói
évi országgyűlés megnyitására - melyen követként maga is részt vett - készült díszmagyar ruhája kard nélkül 1550 forintba, egy kisebb birtok évi tiszta jövedelmébe került.63 Az első díszmagyar viselet elkészíttetése része volt a nemes ifjú férfivá avatásának, amelyre általában a joggyakorlat lezárulása után, az első vármegyei tisztség elnyerésével egyidejűleg került sor, s azt szimbolizálta, hogy a vármegye politizáló közönsége teljesjogú tagként fogadta soraiba. Bezerédj István 1817-ben, 19 éves korában rendelte meg a díszmagyar kellékét, a kardot 450 forintért, s a hozzá tartozó ezüstláncot.64 Gindlyék- nél Rudolf fiuk 18 éves korában, 1823-ban került napirendre a kérdés.65 A különleges, ünnepi alkalmakra tartogatott viselet hosszú időre, akár egy emberöltőre szólt. Csapó Dániel 1830-ban, 53 éves korában készült díszmagyarja valószínűleg csak a második lehetett életében. Hagyatéki leltárak tanúsága szerint nem is rendelkezett minden birtokos e reprezentatív öltözékkel. Az 1834-ben elhunyt, csődtömeget hátrahagyó Perczel Ferenc ruhatárában három magyaros nadrágot valamint két dolmányt találunk, ám ez a Mocsáry által említett hétköznapi, egyszerűbb viselet lehetett. Erről tanúskodik a Magyari Kossá József hagyatékában talált magyaros posztóruha zsinórzattal, de ennek becsült értéke mindössze száz forint volt, töredéke Csapó díszmagyar ruhájának.66 Még e szerényebb, magyarnak tartott ruházat viselete sem volt kizárólagos. Perczel Ferenc ruhatárában találunk egy flanell nadrágot, Magyari Kossá József napi használatra egy - valószínűleg nyugati szabású - fekete posztóruhát viselt. Mindennapi polgári öltözékre vall, hogy a kor szokásával ellentétben Csapó Dániel még a róla készült festményeken is ilyen ruhában örökíttette meg magát. Dőry Miklós úti poggyászában egy magyar öltözet mellett hat pantallót találunk 1862-ben.67 Úgy tűnik, hogy a reprezentatív, inkább a státuszt tükröző díszmagyamál a hétköznapi öltözet többet árult el viselőjének habitusáról, hagyományőrzés kontra modernizálódás vitában elfoglalt álláspontjáról, s minderre befolyást gyakorló életkoráról. Nem hiányozhatott a magyar viselet egy öntudatos magyar asszony mhatárából sem. Bezerédj István fiatal felesége maga varrta magyar ruháját 1823-ban.68 Ám a nők élete lényegesen kevésbé volt átpolitizált mint a férfiaké, politikai-közéleti összejöveteleken nem vettek részt, így ritkábban volt módjuk e fajta politikai demonstrációkra. Korabeli portrékon lényegesen ritkábban jelennek meg nemzetinek tekintett viseletben, ruházatuk az általános európai trendhez igazodott. Az öltözködésnek a kúria építéséhez és berendezéséhez mérten viszonylag szerényebb költségei tágabb teret engedtek a rendi státusznak a birtok által már nem mindig kellően alátámasztott prezentálásához. Ugyanakkor a ruhatár nagysága, minősége minden, a látszatot őrző törekvés ellenére meglehetősen híven tükrözte egy-egy család anyagi helyzetét. A 400 holdas ifjú Dőry Vincének halálakor összesen három nadrágja volt, rokona a mintegy ötször nagyobb birtokkal rendelkező Dőry Miklós egy nyári utazásra ennek több mint a kétszeresét vitte magával.69 A szegényebbek ott takarékoskodtak, ahol lehetett, például az alsóneműn. Dőry Vin63 TML Csapó cs. ir. Csapó Dániel pénztárkönyve 1821-1832. 64 TML Bezerédj cs. ir. Bezerédj István levele szüleihez 1817. aug. 26. 65 TML Gindly cs. ir. Gindly Antal levele Gindly Rudolfnak 1823. pünkösd 66 TML PP ir. 2513. PTSZ IV. 65/1859. 67 TML alisp. ir. 1541/1862. 68 TML Bezerédj cs. ir. Bezerédj István levele anyjához 1823. júl. 23. 69 TML PTSZ IV. 155/1856. alisp. ir. 1541/1862. 114
