Glósz József: A rendiség alkonya. Válogatott tanulmányok (Szekszárd, 2014)
A kúria és lakói
A berendezés eleganciájára és hangulatosságára a kor kezdetleges komfortja vetett árnyékot. A fürdőszoba dacára minden szobában elmaradhatatlan volt a mosdó, a fürdőkádat a padlásra száműzték, azaz a család visszatért a kor általános tisztálkodási gyakorlatához. Fordított utat jártak be az éjjeliedények, 14 darabot őriztek belőle a kúria padlásán annak jeleként, hogy a lakóházban létesített mellékhelyiségeket valóban használták. Ám ez a civilizációs vívmány e korban mégsem lehetett általánosan elterjedt, mert Perczel Ferenc 1834-ben kelt hagyatéki leltárában éjjeli edény is szerepelt. Valószínűleg a cselédségnek szánták a már szintén a padláson tárolt négy lábmosó sajtárt. Visszatetszőnek tűnnek a minden helyiségben - a női szobákban is - fellelhető köpőládák, ám meglehet, hogy a maguk korában már ezek használata is előrelépést jelentett. Valami azonban mégsem lehetett rendben a higiénével, ha Gindly Rudolf cecei kasznárja a család távollétét a nagyon elszaporodott csótányok kiirtására volt kénytelen felhasználni. A változó igényeket tükrözi a fogkefe feltűnése, az 1850-es évekre használata birtokosi körökben eléggé elterjedt; nem csupán Csapó Ida, de az 1851-ben gyilkosság áldozatává lett 17 éves, Somogy megyei birtokoslány, Tassy Anna hagyatékában is megtaláljuk a korszerű higiénia ezen alapvető kellékét, s fogport használt Bezerédj István is.58 Bármilyen is volt egy-egy kúria berendezése, az este beköszöntével a meghitt szobák homályba, majd sötétségbe borultak. Még a jómódú nemesek is takarékosan bántak a Voit által említett kristály- vagy akár a fa- és bronzcsillárokkal.59 Csapó Dániel kúriája elkészültével összesen kettő csillárt vásárolt,60 s ennyit tüntet fel az 1856. évi vagyonleltár is. Lámpát mindössze a két hálószobában, valamint a folyosón és az előcsarnokban találunk. A házban közlekedve úr és szolga gyertyát vitt magával. Gyertyát ragadott Bezerédj György is, hogy az esti társalgást befejezve feleségével hálószobájába térjen, lámpással vonult szállására Bezerédj István, hogy azután viaszgyertya fénye mellett még egy órát olvasson. A felhasznált gyertyák mennyiségét, a világítás költségét jelzi, hogy Csapó Dániel 1821-ben egyetlen alkalommal tíz font gyertyát vásárolt 40 forint értékben. A tetemes költségek dacára az ünnepi alkalmakra tartogatott 11 ezüst és 16 darab további gyertyatartó sem áraszthatta el fénnyel a házat.61 A Csapó kúria példája nem kivételes, Dőry Sándor hat szobás otthonában összesen hat darab gyertyatartót találunk.62 A gyér világítás, miként a birtokos nemesség tárgyi kultúrájának, technikai eszközeinek számos más eleme legalább akkora befolyást gyakorolt életvitelére, mint a nemzedékek során át hagyományozódott tradíció, értékrend. A fény és árnyék, a csillogó felszín és az élet rejtegetett szférái nem csak a kúria környezetét, a lakóépületet és annak berendezését, hanem a nemesi világ öltözködését is jellemezték. A férfi viselet legfeltűnőbb, leglátványosabb darabja a díszmagyar volt, amely minden más ruházatnál inkább nem egyszerűen öltöztette viselőjét, hanem több, a kortársak számára érthető szimbolikus üzenet hordozója volt. Tanúskodott tulajdonosának nemzeti érzelmeiről, rendi státuszáról és vagyoni helyzetéről. Csapó Dánielnek az 1830. s* TML MH 3506/1851. Gindly cs. ir. Bencsik János levele Gindly Rudolfnak 1854. máj. 4. BODNÁR 1918. 95 SZENTES 1991.32-38. “ VOIT é.n. 294. “SZENTES 1991. 13-14. 61 TML Csapó cs. ir. Csapó Dániel pénztárkönyve 1821-1832. Bezerédj cs. ir. Bezerédj István levele szüleihez 1816. jan. 17. SZENTES 1991.39. 62 TML PTSZ III. 107/1855. 113
