Glósz József: A rendiség alkonya. Válogatott tanulmányok (Szekszárd, 2014)
A kúria és lakói
további változtatásokat eszközölt. Az így kialakult elrendezés maradéktalanul igazodott az idősödő Kiss házaspár igényeihez. A két hálószoba, két szalon jellegű terem, két cselédszoba, egy, már egymástól meglehetősen eltávolodott, elkülönülten élő párra engednek következtetni. A fennmaradó három helyiséget vendégszobának rendezték be. A korszerű berendezési elvek azonban csak mérsékelt változtatásokat eredményeztek a bútorzatban. Almáriumok, székek, asztalok, díványok, pamlagok, kredencek, képek, tükrök, csecsebecsék töltötték meg a szobákat, csupán néhány jellemző tárgy igazít el bennünket a helyiség rendeltetését illetően. Csapó Ida hálószobájában ágy, varróasztal, toalettasztal, szentképek, ékszertartó, vánkosok, míg férje szobájában fegyvertartó és íróalmárium, földgömb, játszóasztal adnak sajátos karaktert a berendezésnek. A nemesi vagyonleltárak csak ritkán tüntetik fel a bútorok stílusát. Voit szerint a nemesi kúriáktól idegen volt a biedermeier és velejárója a házi müvészkedés, a sok apró csecsebecse, üdvözlőlapocska, emlékkönyv, helyette egyszerűségre törekedve klasszicista bútorokkal vették körül magukat, és saját készítésű szőnyegeket használtak.52 Ezt a vélekedést erősíti Mocsáry is aki szerint a nemesi lakószobák berendezése egyszerű volt, kevesebb a bútor, a parketta és a szőnyeg.53 Megállapításainak érvénye más szerzők és források tükrében korlátozottnak tűnik. Trócsányi a kastély falán függő, az ősöket ábrázoló képek, családi címerek, metszetek mellett a nemesi otthonokat díszítő apró nippek- ről, csecsebecsékről ír.54 Maga Voit is elismeri, hogy a bécsi biedermeier hatása kisugárzott Magyarország nyugati felére.55 Ezt támasztják alá az 1945-ös államosítást követően a múzeumok és levéltárak kezelésébe került bútorok és családi levéltárak is. Csapó Dániel kúriájának berendezése - jóllehet halála után családja nem lakta állandóan, s ez kétségkívül nyomot hagyott rajta - inkább a Trócsányi által megrajzolt képre emlékeztet. A termeket 19 családi, 8 további olajfestmény, 3 kőnyomat, 3 szentkép és 6 közelebbről nem meghatározott kép díszítette. A szobák inkább zsúfoltnak mint puritánul berendezettnek hatnak. Csapó Ida hálószobájában 6 kisebb-nagyobb almáriumot, egy ruhásszekrényt, egy ágyat, egy kárpitozott ülőgarnitúrát, egy toilette-, egy varró és egy kisasztalt, egy nád- és egy zsöllyeszéket találunk. Hasonlóan bőséges és vegyes volt a többi helyiség berendezése is. A zsúfoltság érzetét növelte szobájában a falakon elhelyezett tíz családi festmény, három szentkép, egy állótükör, egy falióra, egy barométer. Lényegesen takarékosabban bántak a házban a szőnyegekkel: mindössze két szobában a dívány előtt kiterítve találunk egyet-egyet. Függöny is csupán a család magántermeiben került az ablakokra. Nem voltak idegenek tőlük az apróbb disz- és használati tárgyak sem. Vánkosokkal, virágkosarakkal, játékos órával, ékszertartóval, földgömbökkel, dohány- és ékszertartóval próbálták meg lakályossá tenni az amúgy is meglehetősen zsúfolt termeket. Nem hiányoztak a kúriából az élő virágok sem. Az ebédlőben két virágtartó állványon 13 cserép sorakozott.56 Csapó Dániel életében valószínűleg ennél is több virág ékesítette a házat. A nála élő francia emigráns báró Louis Serpes 1818-ban 50 cseréppel küldött Hídjára az ott berendezkedő ifjú Bezerédj Istvánnak.57 52 VOIT é.n. 267. 286. 291-294. 53 MOCSÁRY 1889. 232. 54 TRÓCSÁNYI é.n. 255. 55 VOIT é.n. 296. 56 SZENTES 1991.31-34. 57 TML BCS1 Bezerédj István levele szüleihez 1818. okt. 30. 112
