Glósz József: A rendiség alkonya. Válogatott tanulmányok (Szekszárd, 2014)
A kúria és lakói
formája is eltérő koncepcióról árulkodik. Az általánosan elterjedt 5 öl szélességgel szemben az épület 20 öl hosszú és 8 öl széles volt. Ez lehetővé tette két párhuzamos, a parkra illetve az udvarra néző szobasor kialakítását, amelyet az építmény egyik felében középen egy folyosó kapcsolt össze. A termek egy részének így a folyosóról nyíló önálló bejárata volt, két egymásba nyíló szoba pedig lehetővé tette egy lakosztály kialakítását. A kúria másik felében megőrizték a hagyományos, egymásba nyíló szobák rendszerét. Kézenfekvőnek tűnik a feltételezés, hogy a kúria külön bejáratú szobákból álló fele alkotta a háromtagú család magánszféráját, míg az egymásba nyíló, egyébként is tágasabb termek szolgáltak társasági összejövetelek céljára.47 Míg a legtöbb kúrái alatt egy-két boltozott pince található, Csapó egész háza egy, a földfelszín fölé magasodó, ablakokkal ellátott alagsorra épült. Ez lehetővé tette a konyha, a tárolóhelyiségek, a személyzeti szobák eltávolítását a kúria reprezentatív szintjéről, anélkül, hogy a gazdasági udvarra száműzték volna őket.48 A hagyományos szerkezetű kúriák egymásba nyíló terei, tisztázatlan rendeltetésük hatása az egyes szobák berendezésének különféle funkciókról (lakó-, háló-, dolgozószoba) árulkodó eklektikusságában is lecsapódott. E személyre, s nem valamely specializált célra szabott szobabelsőknek köszönhetően az egyes termek berendezésében legfeljebb lakójának neme, kora alapján mutatkozott eltérés - eltekintve természetesen a generációk által felhalmozott különféle stílusú bútoranyag esetlegességétől. Ezért azután a konyha, a kamra, a cselédszoba esetleg az ebédlő mellett a leltárak csak ritkán tüntetik fel az egyes szobák rendeltetését. E közelebbről definiálhatatlan termek jellegzetes példája Dőry Ádám lakószobája: a vörös kanapé, a nyolc polírozott szék, a játszóasztal, egy szalon, a négyfiókos valamint háromfiókos almárium, a faágy, egy lakó- illetve hálószoba, az íróalmárium egy dolgozószoba tartozéka lehetne, a mosdóalmárium pedig egy fürdőszobát helyettesítő tisztálkodási lehetőséget kínált. Nem tér el sokban ettől az ebédlőnek nevezett helyiség berendezése sem. Öt támlás szék és egy asztal alkotta az ebédlőbútort, a náddal fonott kanapé és a hozzá tartozó hat szék, az üveges almárium, a kis asztal inkább egy szalonba illenék, s talány, hogy mit keresett itt egy zöldre festett ágy?49 Csapó Dániel tengelici kúriája nem csupán építészetileg tér el az átlagos nemesi otthonoktól, berendezése is úttörőnek számított Tolna megyében. A 14 helyiségből álló földszinten az eredeti elrendezés szerint egy kabinet, férfiszoba, egy kisebb és egy nagyobb szalon, hálószoba, a nevelőnő szobája, vendégszoba, leányszoba, egy közelebbről nem meghatározott rendeltetésű sarokszoba, gardrób, cselédszoba, étkező és egy kamra kapott helyet. A tágas szalon az épület tengelyében helyezkedett el, s a nyolcszög alakú előcsarnokból nyílott. Az épületben két mellékhelyiség volt, a kályhákat a folyosóról fűtötték.50 Több mint három évtizeddel később, 1856-ban Csapó Dániel leánya, Ida halálakor készült egy újabb leltár a házról és berendezéséről, amely jelentős eltérést mutat az eredeti állapothoz képest.51 Feltehetőleg Csapó Dániel az Ida férjhez menésével felszabadult helyen a speciális célokat szolgáló termeket alakított ki (levéltár, könyvtár), majd apja halála után a sokáig Bécsben, udvari körökben élő Ida igényeinek, ízlésének megfelelően 47 SZENTES 1991.47. 48 SZENTES 1991.6-7. 44 TML közgy. ír. 735/1834. 50 SZENTES 1991 7. 51 TML Csapó cs. ir. 127. pali. n
