Gaál Zsuzsanna: Szekszárd retro. Azok a ’60-as, ’70-es évek… (A Wosinsky Mór Múzeum kiállításai I. Szekszárd, 2013)

Azok a '60-as, '70-es évek

Törvényi szabályozás következtében 2013. január l-jétől megváltoztak a megyei múzeumok működését meghatározó keretek, a mi intézményünk is új fenntartót kapott, Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatát. A törvényhozói szándék szerint a fenntartóváltás egyik kiemelten fontos célja az volt, hogy a múzeumoknak helyet adó települések minél inkább magukénak érezzék a hozzájuk kerülő intézményeket, minél közvetlenebb kapcsolatot építsenek ki velük, hogy az itt élő emberek jobban megismerjék a bennük felhalmozott kulturális értékeket, saját múltjukat. E cél megvalósítását szem előtt tartva született az elhatározás, hogy a Wosinsky Mór Megyei Múzeum 2013-ban a Múzeumok Éjszakáját egy Szekszárd közelmúltjához kapcsolódó időszaki kiállítással köszöntse, széles körben bevonva a tárlat rendezésébe a város lakosait is. Ennek érdekében a helyi lapokban felhívást tettünk közzé, melyben arra kértük a szekszárdiakat, hogy gyűjtsék össze az 1960-as, 1970-es évekből származó tárgyaikat, dokumentumaikat és fotóikat. Felhívásunkat a vártnál is nagyobb siker koronázta, több mint ezer felajánlás érkezett a múzeumunkba, jelentősen gyarapítva nem csak a tárlat, hanem az újkortörténeti gyűjteményünk anyagát is. A „Szekszárd retro" című kiállítás a kádári konszolidáció két évtizedébe enged betekintést, egy olyan korba, melynek kezdetét politikatörténeti szempontból az 1963-ban meghirdetett amnesztia jelenti. A mindennapi élet területén persze a cezúrák nem mindig esnek egybe a politikatörténeti fordulópontokkal. Korszakunkban sem, hiszen az 1960-as évek végéig sok tekintetben a két világháború közötti szokások, hagyományok éltek tovább. A civilizációs fejlődésnek köszönhetően az életmód területén a legnagyobb változás az 1960-1970-es évek fordulóján következett be. Ez az az időszak, amikor a modernizáció - különösen a városi otthonokban egyre elterjedtebbé válik, egyre több háztartásban jelennek meg a házimunkát segítő gépek, illetve egyre általánosabbá válnak a szórakoztatás új eszközei: a televízió, magnó, lemezjátszó, táskarádió. A korban olyan új státuszszimbólumok jelennek meg, mint a Trabant, a Zsiguli, a telek és a hétvégi ház. A fiatalok körében hódít a miniszoknya, a farmernadrág, a hosszú haj, a beat- és a rockzene. A kiállítás elsősorban a hétköznapi élet, a szűkebb és tágabb lakókörnyezet tárgyi világát eleveníti fel, illetve bemutatja azokat a nagyarányú változásokat, amelyek a város arculatát ebben az időszakban jelentős mértékben átalakították. A korszak politikatörténeti feldolgozása nem tárgya a kiállításnak, ugyanakkor szükségesnek láttuk, hogy egyértelműen utaljunk a rendszer pártállami diktatúrán alapuló jellegére. A kiállításra összegyűlt gazdag anyag számára kicsinek bizonyult a múzeum időszaki kiállítóterme, ezért a bemutatásba bevontuk a múzeum előtti teret is: idekerült az egykor a főposta előtt álló hírlapárusító pavilon, berendezve korabeli újságokkal, illetve a Múzeumok Éjszakáján számos oldtimer jármű is. A kültéren kívül az időszaki kiállító teremhez vezető lépcsőházat is hasznosítottuk: itt kapott helyet az a grafikai sorozat, amelyet neves művészek - Würtz Ádám, Bence Gyula, Végh András - a Városi Tanács felkérésére Szekszárd felszabadulásának 30. évfordulójára alkottak. A lépcsőforduló falára került a kiállítás nyitó képe, bevonuló fiatalokkal I 96 I -bői a MÁVAUT akkoriban átadott, új szekszárdi állomásán. A lépcsőkön felfelé haladva a falakon elhelyezett városfotók segítségével is az 1960-as évek világát idézzük fel a buszpályaudvartól a központ felé haladva, mára már lebontott, átalakított, vagy funkciót váltott épületekkel. I