Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)
IV. Régi-új életpályák - 1. Földbirtokosok - A birtokvesztés második hulláma
A hitbizomány intézményén kívül, ami elvileg is csak egy nagyon szűk kör számára jelentett lehetőséget, a végrendeletben tett egyéb kikötésekkel próbálták az örökhagyók a családi vagyont védeni. Hatásosnak ez sem bizonyult, mert az utódok csak ritkán tartották be a hitelfelvétel korlátozására, illetve a meglevő adósságok törlesztésére vonatkozó rendelkezéseket. A módszer nem új keletű, hiszen a probléma maga sem az. Dőry Ádám 1770-ben kelt végrendeletében kötötte ki, hogy fia 2 000 forintot meghaladó adósságot nem csinálhat, jó pár évtized múltán egy peres ügy kapcsán aztán kiderült, hogy az örökös 70 ezer forintot meghaladó hitelt vett fel, és a végrendelet más, az örökölt tőkék kezelésére vonatkozó előírásait sem tartotta be. 240 Hasonló a történet majd száz évvel később is. Csapó Ida azzal a feltétellel hagyta javait örökösére, hogy „adoságot nem szabad egy fülért sem terhelni ezen Joszágokra", ellenkezőleg a meglevőket kell évi lOezer pft erejéig mihamarabb kifizetni." 4 1 Ehhez képest - mint láttuk - másfél évtized múlva az adósság csaknem 1 millió forintra dúzzadt, amiből közel 400 ezret a birtokra terheltek rá. A középbirtok védelmére korszakunkban hiányzott a hatékony intézményes védelem is. Az agráriusok 1879-es zászlóbontása nem sok gyakorlati eredménnyel járt, nem is szólva arról, hogy a Károlyi Sándor nevével fémjelzett mozgalom a nagybirtok hatalmi pozícióinak megőrzését tűzte ki célul, s ehhez keresett társadalmi támogatottságot a parasztság megnyerésével. Ennek eszközét egy, a mezőgazdaságot általában védő programban találta meg, benne a paraszti birtokminimum bevezetésének igényével. A Tolna Megyei Gazdasági Egyesület tevékenységét áttekintve mindenekelőtt feltűnik, a megalakulás viszonylag kései időpontja (1869), valamint azok az észrevételek, amelyek a földbirtokos osztály az egyesület iránti érdektelenségét panaszolták. Az előbb elmondottakhoz illeszkedően, a helyi egyesület munkájában jelentős részt foglalt el a paraszti gazdaságok segítésére vonatkozó programok. Az éves beszámolók konkrét eredményeit összegező felsorolásokban bikaközvetítések, üsző- és tehéndíjazások, népi előadássorozatok, paraszti mintagazdaságok szervezése szerepel, a középbirtokot célzottan támogató kezdeményezés szinte egy sem. 24 2 24 0 TMÖL KI. 661/1835. 24 1 TMÖL Csapó cs. i. 7. dob. 126. pali. 24 2 TMÖL GE. i. 1.-16. dob. 82
