Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)
IV. Régi-új életpályák - 1. Földbirtokosok - A birtokvesztés második hulláma
korszakban gyarapodott a legnagyobb arányban. A konkrét adatokat tekintve: 1848-ig 26 létesült, 1850-1870 között 11, 1870-1893 között 235 • ' pedig 54. " A számok az igény növekedése mellett a nagyságrendet is mutatják, ami az érintettek számához képest nyilvánvalóan elenyésző. A hitbizomány intézményét I. Lipót létrehozásakor (1676) a magyar arisztokráciának tett gesztusnak szánta, amit 1723-ban a Habsburgok nőági örökösödésének elismerésekor a köznemességre is kiterjesztettek. Az alapítás szigorú feltételei miatt a királyi jóváhagyásra azonban csak kevesen pályázhattak eséllyel. A Tolna megyei középbirtokos famíliák közül éppen a két fenti példánkban szereplő család esetében találtunk hitbizomány-alapításra tett kísérletre vonatkozó adatot. A fidei commissium létrehozását kérte végrendelete végrehajtóitól Csapó Ida, megjegyezzük, a birtok leterheltsége miatt a siker legkisebb reménye nélkül, mivel a rendelet értelmében az alapítás feltételei között a teljes tehermentesség is szerepelt. 23 6 Benyovszky Rudolfnak sem sikerült királyi jóváhagyást nyernie a tengelici birtok hitbizománnyá alakításához, pedig nagyapja, Gindly Rudolf gyakorlatilag tehermentes örökséget hagyott hátra. Az elutasítás valószínűsíthető konkrét oka a hitbizományi rendelet azon pontjának megsértése volt, amely előírta az osztályrész kötelező kiadását, nem engedve meg az örökösnek e jogról való lemondását 237 sem. " Az elutasítás mögött azonban húzódik egy általánosabb ok is. A századforduló tájára egyre erősebbé váltak azok a hangok, amelyek a korlátolt forgalmú birtokok káros gazdasági és társadalmi hatására hívták fel a figyelmet. Ennek felismerése megfigyelhető a kiadott engedélyek számában is: míg az 1870-es 1880-as években 23-25 hozzájárulás született, addig a 90-es években csupán 8, az évtized 238 második felében pedig egy sem. Megjegyezzük, a birtok hitbizománnyá alakítására vonatkozó kérvény még elutasítása esetén is valamilyen védelmet jelentett, mivel a magyar joggyakorlatban alkalmazott jogelv szerint ekkor egy fokra terjedő érvényességgel minden külön rendelkezés nélkül hitbizományi helyettesítés lépett életbe. 2, 9 23 5 VÖRÖS, 1976. 49. p. 23 6 TMÖL Csapó cs. i. 7. dob. 126. pali. 23 7 TMÖL Gindly cs. i. 5. dob. 15. pali. 23 8 TMÖL Gindly cs. i. 5. dob. 15. pali. 23 9 TMÖL Gindly cs. i. 5. dob. 15. pali. 81
