Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)
IV. Régi-új életpályák - 1. Földbirtokosok - A birtokvesztés második hulláma
A pénzügyi konszolidáció fontos részét alkotta a birtokok bérbeadása. 1871-ben egy vállalkozó csoport megvásárolta Baracs és Tengelic egész éves termését, valamint teljes felszerelését 108 ezer forintért. Ezzel egyidejűleg Tengelicet 10, Baracsot 20 ezer forintért bérbe vették. Rövidesen Némedi is bérlők kezére került, itt a kialkudott bérleti díj 1 800 forintra rúgott. 23 0 További hat évig tartott, míg a hitelezők azon részével is sikerült a megegyezés, akiknek betáblázatlan követeléseik voltak. A kialkudott feltételek esetenként változtak, a tárgyalópartnerek rátermettségén is múlott, hogy ki mekkora veszteséggel zárta az üzletet. A hitelezők egy része beérte a tőke 25%-os megtérülésével, mások az elmaradt kamatokat engedték el. Voltak olyanok, akik a tőke visszafizetésére adtak több évre szóló haladékot. Ezzel a csőd lezárult, a tőkeinjekcióknak és Karlovszky hozzáértésének köszönhetően a birtokok megmenekültek, sőt a három haszonbérbe adott gazdaság közül a Tengelicit újra saját kezelésbe vette a tulajdonos. A stabilizáció azonban nem bizonyult tartósnak, újabb csődeljárásra ugyan nem került sor, de az évtizedek során folyamatos vagyonvesztés történt. Előbb a legkisebb birtokrészt, a némedit 2 ' 1 adta el Csapó az 1880-as évek közepén, majd örökségének a legértékesebb darabját, Baracsot is: 1906-ban Katalin és Dániel majort (1400 kat. hold) 23 2, 1 1 évvel később pedig haszonbérlőjének a még megmaradt 233 . ,, , részt." Az adásvételi szerződésből, de egy 1891-ben készült vagyonleltárból is kiderül, hogy Vilmos pénzügyeit - Csapó különösen apósa halála után - ugyanolyan könnyelműen kezelte, mint a csődöt megelőző időszakban. Több százezer forintot, illetve koronát terhelt a birtokokra, és ami még rosszabb, az ingatlan eladásból származó bevételeit felelőtlen tőzsdei spekulációkra fordította. 234 Az egyedi élettörténetekben kirajzolódó kétfajta magatartásminta közül nem kétséges, hogy Csapóé a jellemzőbb, e réteg számára a lecsúszás veszélye változatlanul mindennapi élmény, az ellene való védekezés módszerei pedig csak igen korlátozottak. A birtok hitbizománnyá alakítása egyfajta megoldás lehetne, néhányan élnek is vele. Közismert, hogy a hitbizományi birtokok száma éppen ebben a 23 0 TMÖL Csapó cs. i. 8. dob 135. pali. 23 1 TMÖL Csapó cs. i. 6. dob. 114. pali 23 2 TMÖL Csapó cs. i. 4. dob. 52. pali. 23 3 TMÖL Csapó cs. i. 4. dob. 58. pali. 23 4 TMÖL Csapó cs. i. 4.dob. 58. pali. 80
