Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)

IV. Régi-új életpályák - 1. Földbirtokosok - A birtokvesztés második hulláma

Ilyen körülmények között az összeomlás elkerülhetetlen volt. 1 870ben Csapó Sándor utóörökösi jogainak védelmében a hagyatéki javakra zár elrendelését kérte, annál inkább, mivel időközben a pénzüket veszni látó hitelezők biztosítási végrehajtást kezdeményez2

9o tek a tömeg ellen." A zár elrendelésekor Kárlovszky Zsigmond pesti ügyvédet bízták meg a zárgondnoki teendők ellátásával, aki személyesen is érdekelt volt a válságból való gyors kibontakozásban. A csőd megnyitásának évében adta férjhez lányát, Irmát Csapó Vilmoshoz. A frigyre adott atyai áldása is jelzi, hogy biztos volt abban, hogy a válság kezelhető, a birtok megmenthető. A kibontakozást segítette a birtok végrendelet következtében kialakult sajátos jogi helyzete. Csapó Ida végakaratában ugyanis két utóörököst is megnevezett, ami azt jelentette, hogy Vilmost csupán a birtokok feletti haszonélvezeti jog illette meg. E rendelkezés további következménye, hogy a hagyatékot csak olyan adósággal terhelhették meg, amelynek telekkönyvi bekebelezése az utóörökösök beleegyezésével történt, illetve magának az örökségnek voltak a terhei. A csőd megnyitásakor kiderült, hogy az adósságoknak több mint a fele, 570 ezer forint a fenti kritériumok hiánya miatt nem volt az örökségre terhelhető, hanem Csapó Vilmos személyes adósságának minősült. Ilyen körülmények között a hitelezők nem sok jóban reménykedhettek, mivel a csődtörvény értelmében a Csapó Vilmost megillető haszonélvezetből először az adókat, utána pedig a betáblázott és hagyatéki adósságokat kellett kifizetni. A félmillió forinthoz közelítő bekebelezések kamatterhei évekre lefoglalták a birtokok jövedelmét, így az általános csődtömeg számára gyakorlatilag semmi sem maradt.- Ez a kilátástalan helyzet a hitelezőket a megegyezés irányába mozdította. Ha veszteséggel is, de így legalább pénzük egy részéhez hozzájuthattak. A birtokok pénzügyi szanálásának első lépéseként Csapó Vilmos a Magyar Földhitel Intézettől egy nagy összegű, 350 ezer forintot kitevő kölcsönt vett fel azzal a feltétellel, hogy ebből hitelezőit fizeti ki. Ez a tranzakció azt eredményezte, hogy Csapónak több kisebb hitelező helyett csupán egy nagyobbal kellett számolnia. A Földhitel Intézeten kívül a birtokokat Csapó Ida végrendeleti leg tett hagyományai, valamint a feleség 50 ezer forintnyi hozománya terhelte. 22

8 TMÖL Csapó cs. i. 8. dob. 135. pali. 22

9 TMÖL Csapó cs. i. 8. dob. 135. pali. 79