Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)

IV. Régi-új életpályák - 1. Földbirtokosok - A birtokvesztés második hulláma

még sikerült megnyugtatni, hogy milyen áron, az csak jóval később került napvilágra. Meglehet, hogy Rudolfot eljárásában - mint ellenfelei állították - a bosszúvágy is motiválta, tettének valódi mozgatórugója még sem ez volt. Megismerve a hagyaték állapotát látta, hogy kihelyezett tőkéje komoly veszélybe kerül, ha a birtok kezelését arra a Csapó Vilmosra bízzák, aki ugyan kiváló katonai erényeket mutatott, gazdálkodni viszont nem tudott, s aki saját vagyonának jelentős részét már a 48-as 274 . r r változások előtti időszakban elvesztette." Gindly nem bízott a Csapó rokonságban, ezért nem teljesítette Ida végrendeletében megfogalmazott azon kívánságát sem, hogy valamelyik lányát iíj. Csapó Vilmoshoz adja férjhez. Nem akarta, hogy a Gindly-vagyonból még 225 egy darab a Csapóknak jusson." Csapó Vilmost húsz évesen korengedménnyel nagykorúsították, ettől kezdve ő vette át a birtok kezelését. A fiatalember tapasztalatlan, a gazdálkodás idegen tőle, érdeklődésének középpontjában inkább a humán tudományok álltak. Szívesen utazott, élményeiről cikkeket írt, amelyeket a fővárosi lapok - a Koszorú, a Világ Tükre, a Pesti Hirnök, a Pesti Napló és a Családi Kör - rendszeresen közre adtak. Szépíróként is kipróbálta magát, novellákat, verseket írt, kéziratban néhány színműve is ránk maradt.""

6 A zene, az irodalom és a művészet iránt rajongó Csapó visszafogott, szerény életvitelt folytatott, rövid idő alatt adósságai mégis óriásira nőttek: 1870-re a hitelezők vele szembeni követelései közel 1 millió forintot tettek ki. A pénzügyi krízis kialakulásában súlyos felelősség terhelte a hagyaték első gondnokát, Csapó Vilmos apját, aki rosszul kezelte az eleve is már nagyon megterhelt birtok ügyeit. Az örökségébe lépő fiú a hitelek törlesztését biztosítandó újabb és újabb kölcsönök felvételére kényszerült. Végül veszélyes pesti uzsorások kezébe került, akik a titoktartásért cserébe mind nagyobb és nagyobb kamatokat követeltek. A csőd kipattanását megelőzően már valóságos fosztogatás zajlott. A kamatok nagysága több váltónál meghaladta az 50%-ot, sőt, nem egyszer elérte a 100%ot. Csapó 227 hatalmas összegeket fizetett ki felnemmondási ígéretekre is. 4 Lásd II. fejezet 22

5 TMÖL Csapó cs. i. 7. dob. 130. pali. 22

6 TMÖL Csapó cs, i. 75. dob. 247. pali. 22

7 TMÖL Csapó cs. i. 8. dob. 135. pali. 78