Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)
III. Kiútkeresés - 2. A passzív ellenállás másfél évtizede
intézményének újbóli felállításáról, a községi elöljárók megválasztásáról, valamint a hivatalok átvételéről, kivéve az árvapénztárakat, melyeket a főispáni utasítás miatt a megyék egyelőre nem vehettek saját kezelésükbe. Bartal a megyei önkormányzat intézkedési tervben vázolt működésének költségeit 100 ezer forint körüli összegben határozta meg. 16 9 A finanszírozás tekintetében az egyes bizottmányok eltérő álláspontokat fogalmaztak meg. A bihari önkormányzat önkéntes, a majdani adókötelezettségbe beszámítandó előleg fizetésére szólította fel a lakosságot. Heves megye az állami egyenes adónak 10, Tolna 20, Hont pedig 25 %-át kívánta meg a megyei kiadások fedezésére. 17 0 A 48-as alapra helyezkedő megyék magatartása sejtette, hogy a konzervatívok által kidolgozott tervezet alapján nem születik megegyezés az udvarral. Ferenc József január 16-i leiratában a bizottmányok betiltását, katonai erő alkalmazását helyezte kilátásba, amennyiben a megyék nem követik előírásait. Nevezetesen nem törlik az emigránsok nevét a bizottmányi tagok sorából, akadályozzák a régi adók behajtását, illetve újakat vetnek ki, vagy a 48-as törvények bármelyikét „tettlegesen foganatosítják. "' ' A megyék azonban ellenálltak, Tolna is, ahol Bartal György érvelését követve a bizottmány ugyancsak nem fogadta el a császári leiratot. A közgyűlés tagjai nem törölték a bizottmányi tagok sorából a Bonyhádon megválasztott Perczel Mór és Miklós nevét, azzal az indoklással, hogy bűnös csak az, akit „a törvénynek rendes útján illetékes bírája" annak talált. Az adókulcs megállapítása tekintetében, azzal érvelt Bartal, hogy megállapítására csupán azért került sor, hogy a „szabad ajánlási készségben senki önmagát ne terhelje túl. " Az elfogadott felirati javaslat további pontjai viszont azt sugallták, hogy a megalapozott alkotmányos aggályok ellenére a középbirtokos réteg hangadói még nem mondtak le teljesen a kibontakozás esélyéről sem. A császári adók behajtásában ugyan nem segédkeztek, de ugyanakkor tartózkodtak a fennálló adó és katonakötelezettségek megtagadásától is. 1 7" A kibontakozás reményét Bartalék mindenekelőtt az országgyűlés összehívásában látták. A februári pátens kapcsán kifogásolták ugyan, hogy a képviselőket nem a 48-as törvény, hanem 16 9 TMÖL Kjkv. 1861. 21. 17 0 SZABAD, 1969. 202. p. 17 1 TMÖL Kjkv. 67. 17 2 TMÖL Kjkv. 1861. 67. 59
