Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)
III. Kiútkeresés - 2. A passzív ellenállás másfél évtizede
az ez alapján készült rendszabály alapján és nem Pestre, hanem Budára hívták össze, de nem zárkóztak el egy pillanatra sem a választásokon való részvételtől. 17 , A képviselőválasztások a megye 1848-ban kialakított hat kerületében rendben lezajlottak. A bonyhádiak Perczel Mórt szerették volna követüknek, a tábornok azonban elhárította az ajánlatot. Ezt követően esett a választás rokonára, Perczel Vincére, aki 48-ban a Baranya megyei mágocsi kerületet képviselte az országgyűlésben, melynek mérsékelt szárnyához tartozva, nem követte Kossuthot Debrecenbe. 17 4 A szakcsi kerületben Ürményi Józsefnek jutott a mandátum, a volt alnádornak, Tolna megye egykori főispánjának, akit a forradalmi kormány 1849-ben hazaárulónak minősített. 17 5 A konzervatív politikus az önkényuralom idején főbiztosi tisztséget vállalt, melyről azonban rövid idő után lemondott nem értve egyet a birodalom átalakítását célzó centralisztikus elképzelésekkel. Ürményi egyik szerzője annak a petíciónak, melyet Ferenc József magyarországi látogatása során nyújtottak át az ország sarkalatos jogainak helyreállítása érdekében. A kölesdi kerület választói Perczel Istvánt juttatták az április elejére összehívott országgyűlésbe, azt a politikust, aki a reformkori csatározások során Dőry Gáborral együtt a pecsovicsok követeként szerepelt a pozsonyi diétán. 1848-ban szerepet vállalt a megyei nemzetőrség szervezésében, osztályparancsnokként tevékeny részese és elismert vezetője az ozorai diadalnak. 17 6 Az 186l-es választásokon a megye új alispánja, Bartal György a pincehelyi kerületben szerzett mandátumot, Pakson az itt néhány száz holddal rendelkező Kurcz György, Szekszárdon pedig az önkényuralom időszakában rövid ideig ugyancsak szerepet vállaló Szluha Benedek. A képviselők listáján végigtekintve megállapítható, hogy a megválasztottak politikai előéletük, felfogásuk alapján viszonylag széles skálán mozogtak, melynek egyik pólusát a debreceni kormányt felvállaló Bartal, a másikat a 49-ben hazaárulónak minősített Ürményi József alkotta. 186l-re a korábban feloldhatatlannak tűnő ellentétek felolvadni látszottak, abban a részleteiben ugyan homályban maradó 17 3 TMÖL Kjkv. 1861.263. 17 4 DOBOS, 2001. 459. p. 17 5 SZABAD, 1969. 19. p. 17( 1 DOBOS, 2001. 340-341. p. 60
