Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)

III. Kiútkeresés - 2. A passzív ellenállás másfél évtizede

magukat a megye vezető tisztségviselői körében, mint 1849-ben, részvételük azonban korántsem olyan arányú, mint az a forradalom előtti időszakban tapasztalható volt. A megválasztott hat főszolgabíró közül csak a bonyhádi járás első embere, Perczel Pál volt az, aki valóban a megyei elitbe tartozó családok egyikéből származott. A tiszteletbeli tisztségviselők névsora viszont igazán előkelő: gróf Széchenyi Sándor mellett, Dőryeket, Csapókat, Daróczyakat, Bernriedereket találhatunk közöttük. 16

5 A középbirtokos családok szerepvállalásában bekövetkezett változást akkor érzékeljük igazán, ha az összehasonlítás alapjául, nem a konzervatívok megerősödését tükröző 1848-as, hanem az 1836-ban működő tisztikart választjuk."'

6 Az újonnan felálló tisztviselői karba többen is bekerültek azok közül, akik az önkényuralom időszakában is hivatalt viseltek. A megye főjegyzőjévé választották Vizsolyi Gusztávot, Szluha Bendeknek jutott a simontornyai járásban az alszolgabírói poszt, levéltárosi, illetve irodaigazgatói állásában pedig meghagyták Babits Mihályt és Föglein Mihályt. A közgyűlések eljárása az elnyomó rendszerrel együttműködők elbírálásában egyébként megosztott volt, miközben Baranya például elvi határozatot hozott arról, hogy császári tisztviselő a bizottmányba nem választható, sok más megye a tolnaihoz közeli gyakorlatot folytatott.

16

7 A 48-as alaphoz való ragaszkodásban viszont egységet mutattak az újraéledő bizottmányok, még ha a megfogalmazás formájában árnyalatnyi különbségek is mutatkoztak. Tolnában az alispán, Bartal György vezetésével alakult bizottság a megye újjászervezéséből adódó feladatok meghatározására. Az elkészült intézkedési terv, mely 11 pontban foglalta össze a legsürgősebb teendőket, mindenekelőtt az igazságszolgáltatás területén tervezett változtatások kapcsán fogalmazta meg a 48-as törvények iránti szilárd elkötelezettségét. ,,A törvénytelenül behozott ausztriai polgári büntetőkönyv és perrendtartás - a törvénykezés alapjául nem szolgálhat Az idegen befolyás alatt álló megyei törvényszék fönn nem maradhat, az 1848 XI. te. rendelése szerint állandó Törvényszék állítandó fel, mely az igazságszolgáltatás, árva-, büntető és telekkönyvi ügyeket vezeti"'

6* Az intézkedési terv keretében határozat született a pandúrok 16

5 TMÖL Kjkv. 1861.2. 16

6 Lásd 1. sz. melléklet 16

7 SZABAD, 1969. 172. p. 16

8 TMÖL Kjkv. 1861.21. 58