Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)

III. Kiútkeresés - 2. A passzív ellenállás másfél évtizede

reformkori Tolnában a tekintélyes középbirtokos családok privilégiuma, bár az első változások itt is érzékelhetők. Az 1840-es évek elején a bekövetkezett konzervatív fordulat részeként korábban ismeretlen nevek jelentek meg magas posztokon. Ekkor került a dunaföldvári járás élére Moravchik András, a dombóváriéra Berecz Mihály, a főjegyzői székbe Hegyessy János.

1

4' A történeti szakirodalomban hosszú ideig szinte közhelynek számított az a megállapítás, mely szerint a Bach korszak magyarországi igazgatására az osztrák és cseh Beamterek túlsúlyos jelenléte nyomta rá a bélyegét. Benedek Gábor alapvető vizsgálatának köszönhetően ma már tudjuk, hogy tényleges számarányuk a valóságban jóval kisebb, mint az korábban feltételezhető volt. A bécsi Finanzarchivban fellelt szolgabírósági jegyzékek tanúsága szerint a járási tisztviselőknek 72 %-a a Magyar Korona országaiban született, s 148 mindössze 23 %-a származott a Lajtán túlról. A járási vezetők születési hely szerinti megoszlása is hasonló arányokat mutatott. Benedek Gábor vizsgálatainak további eredménye az a megállapítás, mely szerint a szolgabírók több mint fele, 53, 6 %-a nemesi származású.

14

4 Adott témánk szempontjából a kérdés persze az, hogy a középbirtokos nemesség milyen arányban vállalt részt a járások vezetésében. A forrásadottságok miatt egzakt, statisztikai adatokra támaszkodó válasz a kérdésre nem adható. Elsősorban azért nem, mivel a rendelkezésre álló nemesi jegyzékek csupán a rendi állást rögzítik, viszont nem szolgálnak semmiféle információval az érintettek valóságos gazdasági, társadalmi státuszáról. A szolgabírákról készített jegyzékekből ennek ellenére is néhány megállapítás azért levonható. Megítélésünk szerint jelzés értékű például önmagában az a tény, hogy e tisztet betöltők 46 %-a már nem nemesi származású, vagyis a nem nemesek hivatalviseléséről szóló törvény óta eltelt másfél évtized alatt a polgári eredetű értelmiség a státuszok csaknem felét elfoglalta. Figyelemre méltó az is, hogy a jegyzékben szereplő tisztviselők születési, illetve szolgálati helye a magyar származásúak esetében is gyakran más megyében található. 1

4 Lásd l.sz. melléklet. A táblázat összeállításához nyújtott segítségéért e helyütt is szeretnék köszönetet mondani CSERNA ANNÁNAK, a Tolna megyei Önkormányzati Levéltár igazgatóhelyettesének. 14

8 BENEDEK, 1997. 12-13. p. 14

9 BENEDEK, 1997. 34. p. 52