Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)
III. Kiútkeresés - 1. Az átmenet évei és a válság kibontakozása
terjedelmű szántóikat eddig általában bérben műveltették, főjövedelem forrásukat a terménybeszolgáltatás és a regálé jelentette. Nem voltak nagy nyájaik sem, alig használták saját állataik a legelöket, ami hátrányos volt számukra a közös haszonvételek elosztásakor. Mindez azt eredményezte, hogy a közös haszonvételekből arányosan többet vesztettek, mint a kisebb úrbéres hányaddal rendelkező társaik. Az átalakulás általánosan ható feltételei közül elsősorban a széles körben tapasztalható pénz- és munkaerőhiány befolyásolta az érintettek mozgásterét. A pénzhiány kialakulása alapvetően arra vezethető vissza, hogy miközben a gazdaságok tőkeigénye a szükségessé váló beruházások és a megnövekedett közterhek következtében hallatlanul megnőtt, addig a hitelfelvétel lehetőségei az Országos Magyar Földhitelintézet 186379 ban történt felállításáig rendkívül korlátozottak maradtak. " A hiány mértékét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy az olyan egyébként tőkeerős birtokosok is, mint például Gindly Rudolf esetenként beruházásaik elhalasztására kényszerültek. ' A rosszabb kondíciókkal rendelkező gazdákat a szűkös pénzügyi viszonyok természetesen még súlyosabban érintették. Kiadásaik fedezésére a baráti, családi kölcsönök mellett - különösen 1856 után - uzsorások ajánlatait is kénytelenek igénybe venni. A szabad gazdálkodással beköszöntő munkaerőhiány első következménye a bérek nagyfokú emelkedése volt. Míg 1848 előtt 20 krajcár a bírság egy igás, 10 krajcár egy gyalogos napszám elmulasztásáért, 1850-ben néha egy forintnál is magasabb a napszámbér. 7 4 Ez az ár később jelentősen csökkent, és területenként, valamint évszakonként váltakozva 25-50 krajcár között stabilizálódott. A Csapók baracsi birtokán a legsürgősebb nyári munka idején akár 50 krajcárnál is többet fizettek, máskor viszont csak 40-et, télen pedig nem több a bér 25-30 krajcárnál. 7 5 Bezerédj István az Eszékről hozatott fonónőknek napi 30 krajcárt, 1 font fehér kenyeret, ezen kívül lakást, fűtést és úti költséget fizetett. 7'' 7 2 NAGY, 1944. 34. p. 7 3 TMÖL Gindly cs.i. 115. dob. 847. pali. 7 4 NAGY, 1944. 40. p. 7 5 TMÖL Csapó cs. i. 4. dob. 56. pali. 7 6 DARÓCZY, 1909. 87. p. 29
