Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)
III. Kiútkeresés - 1. Az átmenet évei és a válság kibontakozása
A munkaerőhiány mértékében a birtokok fekvésétől függően különbségek figyelhetők meg. Könnyebben jutottak munkáskézhez a nagyobb mezővárosok közelében található birtokok gazdái, mint azok, akiknek jószágai a megye gyérebben lakott, belső területein feküdtek. A Dunaföldvárhoz közeli Baracson nem jelentett nagyobb gondot a munkaerő biztosítása, Görbőn viszont komoly nehézségekkel küszködtek különösen az aratás idején. 7 A hiány enyhítésére a birtokosok egy része gépesítésbe kezdett, bár e téren még a racionális gazdálkodásra törekvő birtokosokat is számos körülmény óvatosságra intette. A gépek tökéletlensége, a javításukhoz szükséges szakemberek hiánya mellett az üzleti számítás is szólhatott a gépi helyett, a kézi munkaerő alkalmazása mellett. 7 N A mezőgazdasági gépek közül a cséplőgépek terjedtek el a leggyorsabban, számukról azonban az 1860-as évekből még nincs megbízható adat, becsült nagyságrendjük 100 és 400 közé tehető. 9 A modern technika alkalmazásának lassú kezdetéről beszélhetünk csupán ebben az időszakban, amikor még csak az új iránt leginkább fogékony, tőkeerős birtokosok vásároltak nagy értékű mezőgazdasági eszközöket. Például Gindly Rudolf 1 104 forintot adott a Pesten beszerzett cséplőgépért. Az indulás nehézségeit mutatja, hogy a szerkezet rövid idő múlva meghibásodott, hasznavehetetlenné vált, Gindly egyelőre le is mondott róla, és ' r 80 visszaküldte a gyártónak. A pénz- és munkaerőhiány orvoslásának a gépesítésnél hatékonyabb eszközének bizonyultak az 1850-es évek első felében feléledő különféle ledolgozási rendszerek, melyek Szuhay Miklós becslése 81 szerint az ország termőterületének kb. 20.%-ra terjedtek ki. A termény- vagy pénzkölcsönért, illetve földhasználatért végzett ledolgozás elsősorban éppen a középbirtokok gazdálkodásában jutott számottevő szerephez, itt is mindenekelőtt a kapásnövények müvelése területén. Sztankovánszky Imre 1854-ben Kajdacson 114 holdon termesztett felesben kukoricát, további 30-on burgonyát. 1860-ra tovább nőtt a részes művelésbe fogott területek nagysága, ebben az évben a 300 holdat is meghaladta a környékbeli parasztok által bérbe 7 7 TMÖL Csapó cs. .i. 4. dob. 56. pali., Bezerédj cs.i.334.dob.l 15. pali. 7 8 VÖRÖS, 1976. 55. p. '' A magyarországi gőzcséplők számáról az első megbízhatóadat 1872-ből származik, az akkori felmérés szerint számuk 2388 db. VÖRÖS, 1976. 63-64. p. 8 0 TMÖL Gindly es. i. 115. dob. 847. pali. 8 1 BEREND-SZUHAY, 1975. 69. p. 30
