Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)
III. Kiútkeresés - 1. Az átmenet évei és a válság kibontakozása
III. Kiútkeresés 1. Az átmenet évei és a válság kibontakozása A márciusi forradalom hatására a Pozsonyban ülésező magyar országgyűlés korábban nem tapasztalt ütemű törvénykezési munkához látott, aminek eredményeként a polgári átalakulást biztosító jogszabályok sorát fogadiák el. A szabadságharc, s ezzel a nemzeti függetlenség ügye a világosi síkon ugyan elbukott, a feudalizmus felszámolását célzó alapvető vívmányok azonban fennmaradtak. A berendezkedő önkényuralom nem csupán a jobbágyfelszabadításra vonatkozó rendelkezéseket nem vonta vissza, hanem számos más intézkedésével is elősegítette a gazdaság és társadalom polgári jellegűvé formálását. Az ősiség eltörlését kimondó 1852 novemberi császári nyíltparancs a feudális jog évszázados alapintézményét számolta fel, 6 majd 1853-tól Werbőczy Hármas könyvét az osztrák polgári törvénykönyv váltotta fel. A modern világ irányába tett lépés az is, hogy az új alapokon berendezkedő közigazgatás, ami bár az abszolutizmus céljait szolgálta, Magyarország történetében először valósított meg polgári elveket követő professzionális igazgatást. A feudális kiváltságok felszámolása alapvetően megváltoztatta a középbirtokos nemesség gazdálkodásának feltételeit, s egyúttal jelentős mértékben felgyorsította e réteg 19. század elejétől kibontakozó válságát. A természetes szaporodás miatt már jó száz éve gyorsuló ütemben osztódó birtokokat a jobbágyfelszabadítás következtében újabb, tekintélyes területveszteség érte. Tolna megyében az úrbéres földek aránya 28 %, az átlagot adó konkrét számok azonban nagy szóródást mutatnak. Egyes közbirtokosságokban kevesebb, mint 10 % (Medina, Dunaszentgyörgy), másoknál 50 % körüli a jobbágyok kezelésében levő földek aránya (Fadd, Perczelek). 6 1 Megjegyezzük, hogy a megadott értékek csupán az úrbériséget tartalmazzák, a birtokosoknak ezen felül a legelő egy részéről, később a dézsmás szőlőről is le kellett mondaniuk. Egyes helyeken még az erdőből és a nádasból is részesültek az úrbéresek, így összességében az elveszett terület átlagban jóval több volt, mint a fent jelzett 28 %. 6 0 CSIZMADIA-KOVÁCS-ASZTALOS, 1978. 327. p. 6 1 GLOSZ, 1991. 78. p. 25
