Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)

III. Kiútkeresés - 1. Az átmenet évei és a válság kibontakozása

A különbségekből adódóan a birtokosok veszteségei is eltérően alakultak, annál inkább, mivel az állam által fizetett kárpótlás nem jelentett teljes körű kompenzációt. Két okból sem. Először, s erre már a kortársak is felfigyeltek, mert a megállapított összegek nem fedezték teljes mértékben a volt jobbágyok tulajdonába juttatott telkek értékét, követve ezzel azt a 48-as törvényekben is alkalmazott elvet, hogy a kárpótlást nem a telek, hanem csupán a hozzákapcsolódó szolgáltatások értéke alapján állapítsák meg.

6" Másodszor, mert a kárpótlást nem azonnal s készpénzben, hanem hosszan elhúzódó részletekben, földtehermentesítési kötvényben kapták kézhez az érintettek. Tolnában 5 489 jobbágy- és zsellértelek után összesen 6 377 269 pft-ot fizettek ki kárpótlás gyanánt. A középbirtokos nemességnek ebből - birtok arányaikat figyelembe véve 20 % -, vagyis kb. 1 275 000 pft jutott. E tekintélyes summa azonban nem járult hozzá számottevően a gazdaságok átalakításából származó nehézségek megoldásához. A kötvényeket csak 1857-től kezdték sorshúzás útján beváltani, az előlegekből pedig épp a legnagyobb pénzhiány idején a középbirtokos nemességnek csak kevés jutott. Az első előleg kifizetéséről egy 1850 áprilisi pénzügyminisztériumi rendelet határozott, amely az úrbériséget vesztett birtokosok számára jobbágytelkenként 30, zsellértelkenként pedig 5 ft folyósítását írta elő. Az előleg fizetéséből kizárták azokat, akiket az 1848-49-es eseményekkel kapcsolatban elítéltek, illetve azokat is, akiket ez okból eljárás alá vontak. Ugyancsak a kizártak körébe tartoztak az engedély nélkül az osztrák állam területén kívül tartózkodó emigránsok is.

6

3 Az előleg elnyeréséhez az érintetteknek kérvényt kellett benyújtaniuk megfelelő mellékletekkel ellátva, amely a politikai feddhetetlenségen túl a vesztett úrbéres birtokok nagyságát igazolták. Ez azonban nehezebb feladatnak bizonyult, mint a kormányzat maga is számított rá. A miniszteri rendelet megjelenését követő hónapokban csak nagyon kevesen nyújtották be igényüket, s még kevesebben juthattak pénzükhöz, országosan mindössze csupán 57 birtokos.

6

4 Az eredménytelenséget látva Bach belügyminiszter felvilágosítást kért a kormánybiztosoktól a lehetséges okokról. A megyefőnökök által szolgáltatott adatokból kitűnik, hogy a kárpótláshoz kapcsolódó 6 NAGY, 1944. 21. p.(A kötvények összértéke 220 millió, miközben a korabeli becslések 700 millióra tették az elveszett birtok értékét.) 6

3 TMÖL Cs. Kir. M.H. 2187/1850 6

4 LÓRÁNTH, 1927. 16. p. 26