Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)

II. A Tolna megyei középbirtokos nemesség gazdasági-, társadalmi- és politikai viszonyainak fő jellemzői a 19. század első felében

meg pusztán az elődöktől nyert tudással. Külföldön gyarapították ismereteiket,

4

9 illetve a Magyar Gazda előfizetőiként, gyakran szerzőiként

3

0 folyamatosan figyelemmel kísérték a jövedelmezőség fokozására alkalmas agrotechnikai újításokat és termelési módszereket. Ennek az újszerű szemléletmódnak a csekély elterjedtségére utal, hogy az 1840-es években a Magyar Gazdának országosan mindössze 1000 előfizetője akadt, ami más szaklapokkal való összehasonlításban nagyon jó, a birtokos nemesség számához mérten viszont meglehetősen szerény eredmény.

M A 19. század elején kezdődő gazdasági változások nem maradtak hatás nélkül a megye hatalmi-politikai viszonyaira sem. A 18. században kialakult hagyományos pólusok - az udvarpártiság, illetve a rendi sérelmi politikán alapuló ellenzékiség - nem osztották meg a megyei nemességet, hatalmi harcaikat elsősorban a családi klánok közötti rivalizálás jellemezte. A polgári átalakulás nemzeti programját felvállaló liberális ellenzék jelentkezése viszont gyökeresen megváltoztatta ezt a helyzetet. A liberális kihívásra hamarosan megszületett a konzervatív válasz, aminek eredményeként létrejöttek a politikai táborok, melyek között mindenki meggyőződése szerint választhatott. A Tolna megyei családok politikai irányultságát számba véve megállapítható, hogy az esetek többségében személyes döntés született, amit a birtoknagyság vagy a vagyoni helyzet alig vagy egyáltalán nem befolyásolt, jómódú és elszegényedett nemest egyaránt találhatunk mindkét oldalon. A Pecsovics és Kubinszky - pártra oszló megyei közéletben azonban nem alakultak ki merev válaszfalak. Nemcsak a családi kapcsolatok okán, hanem azért sem, mert a különböző pártok hívei - mérsékelt nézeteket vallván - politikai felfogásukat tekintve sem álltak nagyon messze egymástól. A táborok ezért könnyen átjárhatóak, a konzervatív oldalon induló Perczel Mór például az 1836-os követválasztásokon már a reformellenzéki Bezerédjet támogatta.

3

2 Hasonló utat járt be Perczel István is, akit 1839-ben még a pecsovicsok jelöltjeként választottak országgyűlési követté, később a reformellenzékhez csatlakozott, majd pályája egy 4

9 TMÖL Sztankovánszky, 20. dob. 102. pali. Nemeskéri Kiss Pál hosszas tanulmányutat tesz Európa selyemtenyésztésben és bortermelésben élenjáró vidékein. 3

0 Bezerédjen kívül Gindly Rudolf is több alkalommal jelentet meg cikket a szaklapban. Magyar Gazda, 1842. 7. 13. 26. sz. 5

1 Magyar Gazda, 1842. 21. sz. 5

2 BODNÁR, 1918. II. köt. 27. p. 22