Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)

II. A Tolna megyei középbirtokos nemesség gazdasági-, társadalmi- és politikai viszonyainak fő jellemzői a 19. század első felében

akkor is így igaz, ha ezt a kortársak nem látták olyan világosan, mint a múltra visszatekintő történész. A feudális jog ugyanis sok tekintetben elfedte a valós helyzetet az érintettek előtt. Ezért aztán nem véletlen, hogy a nemesség anyagi romlását ecsetelő publikációk csak az 1870es évektől szaporodtak el, s a szerzők egy része a válság kezdetét akkor is elsősorban az 1848-as változásokhoz kötötte, s nem vette észre, hogy a forradalom törvényhozása csak felgyorsította, nem pedig elindította a nemesség anyagi ellehetetlenüléséhez vezető folyamatot.

4

2 A feudális jogon belül mindenekelőtt az ősiségi törvény gátolta a kortársak tisztánlátását, mivel ez a birtokok szabad forgalmát akadályozó jogszabály egyfajta védőpajzsot emelt a nemesi birtok, s ezzel a nemesi családok fölé. Az ősiségi törvénynek köszönhetően, ha sor is került birtokeladásokra, az elővételi jog miatt a javak rendszerint a nemzetség, illetve a szűkebb-tágabb rokonság kezén maradtak. Dőry Imre ellen 1839-ben a Styrum-Lymburg alapítvány adóssági pert indított, és nyert, aminek következtében valamennyi Tolna megyei birtokát bírói zálogba vették. A jószág megmentésére összefogott a család, és a két testvér, Mihály és Sándor - noha anyagi helyzete alapján ezt nem igazán engedhette meg magának - átvette a 49.000 forinttal terhelt fekvőséget.

4

. Csapó Vilmos zavaros pénzügyeiből nagynénje, Csapó Dánielné segítségével próbált kilábalni, amikor 1844-ben 81.500 forintért zálogba adta rokonának teljes dunaszentgyörgyi birtokát. Megjegyezzük, hogy jövedelmet haszonbérlőként továbbra is saját földjéből húzott, miután nagynénjével haszonbérleti szerződést kötött.

4

4 A zálogbirtokhoz kapcsolódó haszonbérleti szerződés egyébként nem számított kivételes jelenségnek e korban. Ez a családi szolidaritáson (is) alapuló gesztus így nem egyszer meggátolta a fizetésképtelenné váló nemes teljes ellehetetlenülését, igaz, anélkül, hogy a válság megoldását érdemben elősegítette volna. A 19. század elején meginduló változásoknak azonban nemcsak vesztesei, hanem nyertesei is voltak. A napóleoni háborúk gabonakonjunktúrájának idején a középbirtokos nemesség egy része, 4~ Szűcsi, 1910. 181-183. p. A magyar dzsentri kialakulását a nemesi előjogok elvesztéséhez köti. Asbóth, 1892. 14. p. A válság okát abban látja, hogy az átalakulás nem szerves fejlődés következményeként, hanem forradalom útján következett be, ami egyik pillanatról a másikra megváltoztatta az egész osztály létfeltételeit. 4

3 TMÖL. TKPT. 111/62/1861 4

4 TMÖLPPIII/1854/11. 20