Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)

I. Középosztályok és polgárosodás

egységes középosztály megteremtését célul kitűző koncepció kudarcot vallott.

2

4 A sokféle megközelítésben és értelmezésben egy közös vonás mégis van, hiszen azt senki sem vitatja, hogy a fogalom kulcsszereplője az egykori középbirtokos nemesség. A kifejezés eredeti jelentését tekintve magunk ahhoz a véleményhez csatlakozunk, amely a dzsentrit a hajdani középbirtokos nemességgel azonosítja. Az ennél szélesebb, a köznemesség egészét e körbe vonó értelmezés ugyanis nehezen értelmezhetővé teszi az 1848 utáni folyamatokat, s az erre reflektáló vitákat. Ezek lényegüket tekintve ugyanis arról szólnak, hogy a jobbágyfelszabadítással bekövetkező kényszerhelyzetre miként reagálnak a birtokosok, képesek-e, s milyen áron gazdaságaikat tőkés üzemmé átalakítani. A válság mértékéről, értékeléséről lehet és érdemes is vitatkozni, de létezéséről aligha. Ezzel szemben a nemesség alsó, birtoktalan rétegei az átalakulásnak inkább nyertesei, mint vesztesei, a modernizálódó közigazgatás a felemelkedés, az úri középosztályhoz való csatlakozás lehetőségét kínálta számukra. Az eredetében a dzsentrit a középbirtokos nemességgel azonosító álláspontot elfogadva, választottuk jelen dolgozat tárgyául azokat a Tolna megyei családokat, amelyek Glósz József kutatásai alapján ebbe a kategóriába sorolhatók. '" Választásunkat az is motiválta, hogy e társadalmi réteg anyagi és részben társadalmi viszonyai a 19. század első felére jól feldolgozottak, vagyis jó esély kínálkozik az összehasonlításra, a változások hosszabb ívű követésére. A mikrotörténetírás módszereinek felhasználásától az átalakulás folyamatának az eddiginél jobb, differenciáltabb megértését reméljük. A felhasznált források között kiemelkedő jelentőségűek a nemesi levéltárak, ezenkívül jól használható információkat nyertünk a közgyűlési jegyzőkönyvekből, az alispáni iratokból, a különféle peres anyagokból és a helyi sajtóból. A vizsgálat körébe vont családok közül különös figyelmet fordítunk a Dőryekre, amit a forrásadottságokon kívül az indokol, hogy a népes família egyes tagjainak életútja sok tekintetben reprezentálja a kor kihívásaira adott lehetséges válaszok sokszínűségét. 2

9 KÖVÉR, 2003. 1165. p. 31

1 GLÓSZ JÓZSEF a középbirtok reformkori határait 500-5000 hold között vonta meg. GLÓSZ, 1991. 7. p. 15