Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)

V. Életmód és mentalitás

r V. Életmód és mentalitás A nemesi és polgári értékrend mibenlétét, egymáshoz való viszonyát - már csak az alapfogalmak tér- és időbeli differenciáltsága miatt is - nehéz meghatározni. A köztük levő különbség leírására az irracionalitás és racionalitás ellentétpárja egy a lehetséges megoldások közül. Mellette érvelni elsősorban azzal lehet, hogy a tradicionális, ezzel egyben legelterjedtebb felfogás szerint a haszonelvüségre épülő racionalitás és az ehhez igazodó mértékletes, a realitásokat figyelembevevő életmód a polgárság sikerre orientált erénye, az e téren mutatkozó hiátus pedig a nemesség kialakuló válságának mentális alapja, a társadalmi réteggel szemben megfogalmazódó kritika visszatérő eleme. Az ilyen jellegű bírálat egyébként kisebb mértékben a korszak elemző igényű publicisztikájának sajátja, sokkal inkább a dzsentri irodalom néven összegezhető szépirodalmi alkotásoké. Ez előbbiek ugyan felsorakoztatják az életmód és mentalitásbeli jellemzőket, elsősorban az üzlettel szembeni idegenkedést, a pazarlás tényét kiemelve, hangsúlyaikat azonban máshová helyezik. A konzervatív felfogás a hanyatlást érzékelve részben menteni próbálja a dzsentrit, mint például Asbóth, aki a forradalmi átalakulás időt nem hagyó tényét okolja a hanyatlásért, mert ez kizárta a fokozatos átalakulást biztosító, szerves fejlődés lehetőségét, s ezzel azt is, hogy a birtokos nemesség felkészülhessen az átalakulásra.

40

2 A konzervatív álláspont a hanyatlás okait keresve egyébként a liberális politika bírálatát helyezi középpontba, a mulasztást, hogy az állam agrárvédő programokkal nem sietett a birtokukat vésztők segítségére, s megelégedett azzal, hogy a kereset és fogyasztás egyensúlyba hozását, valamint a polgári pályák preferálást ajánlja nekik, cseppet sem bánva, hogy a föld gazdát cserél, mondván, jusson olyanok kezébe a föld, akik a legjobban tudják hasznosítani.

41,

3 Az állami beavatkozás elmaradása konzervatív oldalról okkal kifogásolható, liberális nézőpontból viszont nehezen akceptálható 40

2 ASBÓTH, 1892. 14. p. 40

3 SZEKFÜ, 1934. 315. p. A legnagyobb hatást kiváltó Szekfü mellett a liberális politika bírálatát fogalmazza meg: MARGITAY, 1885.; CONCHA, 1910. TÓTH, 1939. A liberális álláspontot BEKSICS, 1884, LÁNG, 1884. BERZEVICZY, 1905. képviselik. 146