Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)

IV. Régi-új életpályák - 3. Vállalkozó nemesek

bérlőjeként egész családjának jómódot, gyerekeinek úri nevelést biztosított, Etelka a legelőkelőbb bécsi leánynevelő intézetben sajátította el a rangjához illő ismereteket. Tanulmányait befejezve hazajött Tüskepusztára, ahol saját kedvtelésére kezdett kandírozott gyümölcsöt készíteni. 1883-ban egy kis üzemet hozott létre, amely az értékesítés területén Dőry Stefániáéhoz hasonló módszereket alkalmazott. A baráti ismeretségi kör próbálta ki a termékeket, amelyek aztán eljutottak a fővárosba, a Nemzeti Kaszinóba és Bécsbe, a Jokey Clubba is. 1912-ben következett be a minőségi váltás, a családi kisüzem helyén 150 főt foglalkoztató, jól gépesített gyár létesült. A termelés ilyen nagyarányú felfutása mögött egyébként katonai megrendelések álltak, melyek megszerzéséhez a Dőry-család kiterjedt kapcsolatrendszere bizonyosan hozzájárult. A háború után az üzem részvénytársasággá alakult, az igazgatói posztra Etelka unokaöccse, Dőry Jenő került, de egyik forrás szerint az alapító továbbra is személyesen vett részt a gyár irányításában.

,4

S A megye ipari elmaradottságának bizonyos mértékű csökkentését voltak hivatva az állami segítséggel létrejövő beruházások. Ezek egy része csak terv maradt, mint például a tolnai szivargyáré az 1870-es évek elején

34

9 vagy Gindly Rudolf indigógyár alapítási kezdeményezése, ami az állami támogatás elmaradása miatt hiúsult meg.

35

0 Igazi sikertörténet viszont Bezerédj Pálé, aki a megye két legnagyobb munkáslétszámát foglalkoztató üzemét hozta létre az egész országra kiépülő hálózat részeként. Bezerédj elkötelezettsége a selyemtenyésztés iránt családi hagyományokon alapult. Nagybátyja, István az 1830-as években kezdett foglalkozni selyemhernyó-tenyésztéssel hidjai birtokán. Szederfákat ültetett, jobbágyait pedig meggyőzte arról, hogy saját házaikban foglalkozzanak gubótenyésztéssel. A leveleket Bezerédj biztosította a termelőknek a gubók egyharmadáért cserébe. Életrajzírói a vállalkozást nyereségesnek mondják, bár nem egészen megalapozottan. A selyemhernyó-tenyésztés hasznát egyébként maga Bezerédj sem az anyagiakban, hanem sokkal inkább kedvező 34

x T. MÉREY, 1974. 321. HIRN, 1932. 112. p. 34

9 GAÁL, 1992. 356. p. Katona Mihály Dcnes, bölcseleti doktor, kegyes tanítórendi áldozó pap, polihisztor, aki többek között az indigógyártás kérdéseit tanulmányozta, azzal a céllal, hogy az amerikai vessző meghonosításával megteremtse a termelés hazai feltételeit. A minden újdonságra nyitott Gindly Rudolf az ő kezdeményezésére tervezte a gyár létesítését. 125