Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)
IV. Régi-új életpályák - 3. Vállalkozó nemesek
viszont a megrendelők érvelésében tetten érthető, hiszen a kereskedők az előkelő körök igényeire való hivatkozással is kérik a dőrypusztai csemege sajt szállítását. 34 5 A termék megismertetésének a tulajdonos által fontosnak ítélt állomásait jelentették a mezőgazdasági kiállítások: először 1885-ben Budapesten, majd 1888-ban Pécsett, 1889-ben Zágrábban, 1896-ban Budapesten, 1900-ban Párizsban, 1907-ben Pécsett és 1909-ben már harmadik alkalommal Budapesten nyert kitüntető díjat a jellegében leginkább a mai pálpusztai sajthoz hasonlító tolnai specialitás. 34 6 A szélesebb körű értékesítés érdekében Dőry Stefánia üzletrészjegyzéssel csatlakozott az Országos Sajt és Vaj szövetkezethez, és rajtuk keresztül is forgalmazta a termékét. Miután veszteségesen működött, a szövetkezet ellen már 1891-ben felszámolási eljárást indítottak, így nem maradt más lehetőség a továbbiakban, mint kizárólag az egyéni csatornákon történő forgalmazás: az üzem egyedi megrendelésekkel, postai ládákba csomagolva, többnyire utánvétes fizetéssel elégítette ki a vásárlói igényeket. 34 7 Az 1890-es évek elején a termékválaszték bővült, a csemege mellett trappista sajtot is elkezdtek gyártani, ekkor kezdődött a termelés felfutása. Egyre nagyobb a kereslet, Szekszárd és Budapest mellett Miskolcra és Kassára is eljutott a tennék. Az elért eredmények dacára az üzem életének első két évtizedében nem lépett túl a kisüzemi, manufakturális kereteken, csak a saját gazdaságban fejt tejet dolgozták fel, az alkalmazott technológia pedig nem volt alkalmas az állandó minőség biztosítására. Gyárjellegüvé csak Dőry Stefánia halála után vált az üzem unokaöccsének, Rudnyánszky Dezsőnek a vezetése alatt az első világháború előtti években. A családi vállalkozás keretein túllépve az új tulajdonos számos uradalomtól és tejszövetkezettől vásárolt tejet, a feldolgozáshoz pedig korszerű gépeket vásárolt. Tolna megye első és sokáig egyetlen sajtgyára 1936ig működött. A középbirtokosi lét határán élő Dőry Stefánia gyáralapítási kezdeményezését kiútkeresésnek, a jövedelem fokozása, a korábbi státusz megőrzése eszközének tekinthetjük. Egészen más élethelyzetből indult Etelka, Dőry Gyula és gróf Korniss Anna leánya. Apja az Esterházy-hitbizomány egyik 34 5 V. KÁPOLNÁS, 2000. 336. p. 34 6 V. KÁPOLNÁS, 2000. 333. p. 34 7 V. KÁPOLNÁS, 2000. 335. p. 124
