Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)
IV. Régi-új életpályák - 3. Vállalkozó nemesek
helyre szorult. 34 0 Az iparosodottság alacsony foka erőteljesen tükröződött a városiasodás deficitjében: Szekszárd, a megyeszékhely csak 1905-től rendezett tanácsú város, lakosainak száma a 14 ezret sem érte el, jellegében pedig a polgári korszakban is megmaradt annak, ami mindig volt, bortermelő kisvárosnak. Összességében megállapíthatjuk, hogy a kiegyezés utáni iparfejlődés egyik vesztese Tolna megye, s csak részben a Budapestre koncentrálódó gyáripar miatt, hiszen a dél-dunántúli régió másik két központjának fejlődését tekintve is számottevő a lemaradása. Külön vizsgálat tárgyát képezheti, hogy ennek oka vagy következménye-e a vasútvonalak késői és alacsony színtű kiépiiltsége, az viszont tény, hogy a tőke érdeklődése a térség iránt rendkívül szerény maradt, a létrejövő vállalkozások közül pedig nem egy életképtelennek bizonyult, vagy a továbbfejlődés érdekében Budapestre tette át székhelyét. A középbirtokos nemesség ipartelepítésben játszott szerepét ennek tükrében ítélhetjük meg. Ha ipari beruházásokról beszélünk, akkor első helyen Perczel Béla (1862-1929) nevét kell említenünk, a bonyhádi zománcgyár alapítójáét. Fordulatokban gazdag életutat tudhatott magáénak, átlagosnak számító indulással A családi hagyományoknak megfelelően a gimnáziumi tanulmányok után jogi végzettséget szerezve, a vármegye szolgálatába állt. Baranyában rövid aljegyzősködést követően előbb a mohácsi, majd a sásdi járás szolgabírájává választották. Tolnában bonyhádi főszolgabíróként folytatta pályafutását, s úgy tűnt, hogy a birtoktalanná vált Perczelek mintáját követve ezen az úton halad tovább. Nem így történt. Főszolgabírói kinevezése után egy évvel gazdag hozománnyal feleségül vette Schönherr Erzsébet Elzát, egy pécsi borkereskedő lányát. Fővárosi és pécsi ingatlanokat, köztük a Nádor Szállót hozta az ifjú asszony a házasságba. Az anyagi biztonság birtokában Perczel felhagyott a hivatalnokoskodással, s vállalkozásba kezdett, előbb egy, a birtokos nemesi múltból magától adódóba: a Somogy megyei Tabon vásárolt I 800 holdas birtokot. Miután a gazdálkodás nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, eladta a néhány éve vásárolt ingatlant. ,4 1 A gyáralapítás közvetlen előzménye az, hogy a Perczel kezdeményezésére 1902-ben létrehozott bonyhádi villanytelep csőd közeli állapotba jutott. A megmentésére összehívott szakértői 34 0 IFI. LEOPOLD , 1907. 36. p. 34 1 DOBOS, 2001. 116-117. p. 121
