Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)

IV. Régi-új életpályák - 3. Vállalkozó nemesek

3. Vállalkozó nemesek A tradicionális foglalkozások kapcsán szó már eddig is esett róluk, hiszen a Dőryek Eszterházy-hitbizományt bérlő tagjait nem tekinthetjük másnak, mint koruk vállalkozóinak. Befektetőknek, akik a mezőgazdaságban rejlő lehetőségekből reméltek üzleti hasznot, nem különbözve ebben például a szomszédságban bérleti jogot szerző, zsidó vállalkozótól, Bischitz Mórtól. S ide sorolhatjuk Gindly Rudolfot is, bemutatott életútjából itt indokolt újra felidézni bérház és birtok vásárlásait a fővárosban, illetve Jászteleken. A kutatók egy része szerint ugyan az ingatlanszerzés a vállalkozási kedv hiányának kifejezője és/vagy egyszerű presztízsberuházás, magunk viszont Ungár László véleményét osztjuk, aki ebben inkább a hitelképesség és a jövedelem növelésének egyik lehetséges eszközét látta. Az említett példákon túl a sor folytatható a gazdálkodókról szóló fejezetben szereplő más birtokosokkal, akiket mezőgazdasági vállalkozóknak tekinthetünk, de akik ebben a minőségben mégis csak megmaradtak a hagyományos foglalkozási keretek között. A kérdés az, hogy vajon az ipar-, a kereskedelem és a pénzügyek területén, amit a korabeli közgondolkodás a nemességtől távol állónak tartott, megjelentek-e, s milyen formában az egykori elit tagjai. A válaszadás során a megye általános helyzetéből indulnunk ki. Kezdjük néhány statisztikai adattal. Tolna választott korszakunk végén az országos átlagot meghaladó mértékben agrárjellegű, a 337 mezőgazdaságból élő népesség aránya közel 71%. Az iparban foglalkoztatottak száma ebből következően viszont alacsonyabb az 338 országos átlagnál. A számszerű különbség nem nagy, a megye mégis egyike volt az iparilag legkevésbé fejlett területeknek: 1900-ban mindössze hat olyan ipari vállalkozást tartottak nyilván, amelyben húsznál több munkást foglalkoztattak. A hat iparvállalat között két 339 szénbánya, egy bőrgyár, két selyemfeldolgozó üzem található. Ha az összehasonlítás alapjául nem országos, hanem dunántúli adatokat választunk, az eredmény még lesújtóbb. Ifj. Leopold Lajos által végzett vizsgálat szerint Tolna a tizenegy megye közül az utolsó 33

6 UNGÁR, 1942. 317. p. 33

7 Statisztikai Évkönyv, 1916. 26. p. az országos adat 66,5 % 33

8 Statisztikai Évkönyv, 1916. 26. p. Az országos átlag 14,3 %, a megyei 13, 4 % 33

9 T.MÉREY, 1974. 281. p. 120