Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)

I. Középosztályok és polgárosodás

átalakulásnak a burzsoázia abban az értelemben válik győztesévé, hogy a morális forradalom, az oktatási intézmények segítségével, valamint az állam megreformálásával sikerül saját ideológiáját a társadalomra rákényszeríteni. Az 1980-as évek elejétől viszont jelentős változás mutatkozott a kérdés megítélésében. Két amerikai történész Arno J. Mayer és Martin J. Wiener egymástól függetlenül arra a megállapításra jutott, hogy az arisztokratikus rend az előbb vázoltakkal ellentétben egészen az I. világháborúig fennmaradt, mivel az arisztokrácia nem csupán a politikai hatalom letéteményese, hanem egyben a leggazdagabb osztály is.

1

2 A dzsentrifikációról folyó polémia mindenekelőtt arra figyelmeztet, hogy a nyugati polgárságról, polgárosodásról rajzolt eddigi képünk sok tekintetben idealizált. A polgári értékrend sem biztos, hogy egészen olyan, mint amilyennek képzeltük. Elég, ha csak arra utalunk, hogy az egyik leggyakrabban emlegetett polgári erény, a puritantizmus, meglehet, korántsem olyan általános, mint hittük. Colin Campbell kutatásai például azt látszanak igazolni, hogy a fogyasztói forradalmat az angol társadalomnak épp azon rétegei, nevezetesen a középosztályok hajtották végre, amelyekre a puritán hagyomány leginkább jellemzőnek gondoltuk.

1' Az angol fejlődés jellegével kapcsolatos új felvetések vitát provokáltak az angol történészek körében, nem kevesen bírálták a revizionista álláspontot, és utasították el élesen annak egyik lehetséges olvasatát, amely végső konzekvenciájában az angol társadalom polgári jellegét kérdőjelezte meg. „Ha elfogadnánk, hogy a 19. századi Nagy-Britanniát nem polgári társadalom jellemezte, akkor felvetődik a kérdés, egyáltalán hot létezhetett ilyen. "'

4 A vita végeredménye a mai napig kérdéses, tanulsága azért van a magyar és közép-kelet európai fejlődést illetően, annyiban feltétlen, hogy a ránk jellemző sommás értékítéleteket illetően mérsékletre és óvatosságra int. A polgárság kialakulásának tudományos igényű vizsgálata Magyarországon - a dolog természetéből adódóan - viszonylag új keletű, a kezdetek Szalay László és Horváth Mihály munkásságáig vezethetők vissza. A folytatás ezt követően viszonylag sokáig várat magára. A reformkor polgárt teremteni akaró vágya, a gyakorlati ismeretek előtérbe helyezésének igényében kifejeződő utilitarista 1

2 GYÁNI, 1991. 39-40. p. 1

3 GYÁNI, 2002. 108. p. 1

4 HOBSBAWM, 1988. 106. p. 10