Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)

I. Középosztályok és polgárosodás

megbecsülésével, a képzés, a tudomány és a magas kultúra fontosságának hangsúlyozásával, a tekintélyelvűség helyett a civil szerveződések létrehozásának igényével. Ez a viszonylagos egységet felmutató kultúra centrális elemeit a kora újkori városi polgárságtól veszi át, később is erőteljesen a városi léthez kötött, miközben tagado hatatlanul összefonódik a felvilágosodás egész eszmerendszerével. A német kutatás számára a polgárosodás témaköre mindenekelőtt a nemzeti szocialista korszak miatt fontos, melynek létrejöttét hosszú ideig a német polgárosodásban mutatkozó hiányosságokkal magyarázták. De vajon tényleg létezett-e a német fejlődésben egy „külön út"?

9 Az elmélet régi formájában ma már egyre kevésbé tartható. Az árnyaltabb megközelítések szerint, ilyen Kockáé is, nem lehet általánosságban a polgárosodás deficitjéről beszélni. Közelebb járunk az igazsághoz, ha a német fejlődésben a polgárosodás egyik lehetséges variánsát látjuk, a szomszédokétól eltérő olyan egyéni vonásokkal, mint az állam és bürokrácia másutt kevéssé ismert kiemelkedő szerepe. Az európai paletta sokszínűsége még valamire figyelmeztet, a kategorikus minősítések veszélyeire, hiszen mihez képest beszélünk például a német átalakulás deficitjéről. Elég csupán keletre tekinteni, hogy a német példában követni vágyott mintát lássanak, mi több a német fejlődés számos ponton kiállja az összehasonlítás próbáját déli, északi és nyugati szomszédokéval is. (Csak a legfontosabbakat tekintve: városi önkormányzat, polgárjog, regényirodalom, tudomány, képzés általában).

1

0 További meggondolásokra késztet bennünket az is, hogy az összehasonlítás mintaállamának tekintett, sok tekintetben zsinórmértékül szolgáló angol fejlődés megítélésével kapcsolatban is hosszan tartó vita bontakozott ki a szigetországban az elmúlt évtizedekben.

1

1 A hagyományos felfogás szerint Angliában a nagyipari átalakulás következtében a gazdasági hatalom fokozatosan az új vállalkozói réteg, az ipari burzsoázia kezébe megy át, igaz, a politikai még hosszú ideig az arisztokrácia privilégiuma marad. Az így létrejövő dualista hatalommal kapcsolatban delegálásról szokás beszélni, arról, hogy az új elit a régire bízza politikai érdekeinek képviseletét. A társadalmi 8J. KOCKA, 1988 25-29. p. ' A Sonderweg-vita irodalmáról tájékoztatást nyújt .1. KOCKLA, 1988. 3. lábjegyzet. 1

0 J. KOCKA, 1988. 74-76. p. 1

1 A vitát összefoglalóan bemutatja GYÁNI GÁBOR, valamint TÍMÁR ATTILA. GYÁNI, 1991. TÍMÁR, 1998. 9