Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)
Tóth Endre: A Ippiter Teutanus oltárok
A június 11.-i ünnep Láttuk, hogy a Bölcskén talált Iuppiter Teutanus oltárok eredetileg az Aquincum déli határán emelkedő gellérthegyi (Mons Teutanus) szentélykerületben álltak. A hegy a császárkorban különféle vallási szertartások színhelye volt, amelynek a hegyen és a szűk körzetében előkerült Nemesis, Mars, Liber oltárok és a Magna Mater-felirat a bizonyítéka. A június 11 .-i dátum eredetének a nyomozásánál figyelemmel kell lenni a Carnuntum- pfaffenbergi szentkerületre, ahol ugyanezen a napon szenteltek oltárokat Iuppiter tiszteletére. A Pannónia superiorban fekvő pfaffenbergi és a Pannónia inferiorban fekvő gellérthegyi szentkerület sok tekintetben rokonságban áll egymással, azonban különbségek is vannak. Hasonló a topográfiai helyzetük, a két város településszerkezetében elfoglalt helyük és a környezetből kiemelkedő, látványos hegyre telepítésük. Egyik szentély sem a városban vagy közvetlenül mellette, hanem a polgárvárostól és a katonavárostól távolabb épült fel ott, ahol egy hegyi szentély alapítására alkalmas volt a felszín. A kultuszgyakorlat mindkét helyen elkülönült a városban egyébként végzett vallásos tevékenységtől. A Pfaffenbergen egy amphiteatrum-hoz hasonló építményben tartották az ünnephez kapcsolódó játékokat. Az amphitcatrumnak a Gellérthegyen nincsen nyoma. Mégis, a Nemesis oltárból következtetni lehet a hasonló rendezvény létezésére. Mindkét helyen az államvallás gyakorlása mellett más szakrális cselekmények is folytak. Aquincumban minden évben ünnepélyesen oltárt állítottak luppiternek. A Carnuntumban fennmaradt Iuppiter - oltárok kis száma miatt ezt biztonsággal nem állítható, de valószínű. A rendszeres oltárállításból következik, hogy június 11. mindkét városban jelentős ünnepnap volt, amikor vallásos szertartásokat és játékokat tartottak. A június 11.-i dátum értelmezéséhez lényeges körülmény, hogy a két város történetében azonosságok vannak: mindkét helyen legio állomásozik, mindkettő helytartói székhely. Mindkét helyen, vélhetőleg azonos időpontban, Hadrianus császár alapított municipiumot, és mindkettőt azonos évben, Kr. u. 194-ben 1 5" Septimius Severus emelte colonia rangra. A colonia rang elnyerésének ünnepléséről nem lehet szó, mert a rangemelés dátumánál korábban is állítottak június 11.-én Iuppiter oltárokat. A municipiumok alapítási dátuma azonban szóba jöhet, mert azt mindkét közösségben számon tartották, már csak a quinquennalis tisztségek miatt is. A városalapítás ünneplése azonban akkor lenne meggyőző, lia a pfaffenbergi oltárokat a carnuntumi quattuorviri állították volna. Lehetséges ugyan, hogy a consistentes intra leugam a municipium alapítása napját választották ünneplésre. Ezért szóba jöhet, hogy helyi eredetű ünnepről van szó. A gellérthegyi oltárokat az aquincumi duumviri állították, a császár és a civitas Eraviscorum épségéért. A pfaffenbergi oltárokat azonban a legio canabae-jának a közössége állította. A Pfaffenberg és a Gellérthegy két különböző tartományban fekszik, az oltárállítások dátuma mégis azonos. Ezért lehet arra gondolni, hogy a dátum azonossága közös tartományi múltra vezethető vissza. Az alapítás — felavatás - időpontjára olyan dátumot választottak, amely a még osztatlan Pannónia közös eseménye volt. A Kr. u. 106. utáni alapításnál fel kellene tételezni, hogy mindkét tartományban azonos időpontban alapították a szentélyeket, ami további indoklást igényel. 15 7 ALFÖLDI A., in: Budapest története Budapest 1942. 274. Aquincum Kr.u. 193-ban még municipium (CIL III 10 398). de 198-ban már colonia (CIL III 14344). 214-ben és 259-ben álltak quinquennales a város élén (CIL III 10 349, 10 440); továbbá lásd a 284ben állított Iuppiter Teutanus oltárt. Katalógus Nr. 13. 454
