Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)
Tóth Endre: A Ippiter Teutanus oltárok
A két tartományban állított oltárfeliratok tartalmában különbségek is vannak. A gellérthegyi oltárok állítását a szakrális jelentést hordozó dedicare ige, a pfaffenbergi oltárállítást a vallási tartalmat nem hordozó posuere (legalább is az eddig közétett, és nagyon töredékes feliratokon) fejezi ki. A gellérthegyi oltárokat minden esetben az aquincumi duumvirek dedikálták, és más tisztségviselőt feliratokon nem említenek meg. A pfaffenbergi oltárokat nem a carnuntumi quattuorviri, hanem a ci ve s Romani consistentes Karnunti nevében a négy magistri montis állította 1 \ A gellérthegyi oltárokat nemcsak az uralkodó jóllétéért, hanem egyúttal Aquincum lakóinak közössége fennmaradásáért szentelték fel. Hasonló szöveg a carnuntumi feliratokon nem olvasható. A carnuntumi szentély intra leugam, a katonai territóriumon 1 ' feküdt, a gellérthegyi szentkerületet azonban 6 km távolságban a katonai tábortól.finibus (civitatis) Eraviscorum, azaz polgári területre telepítették. Nem segíti az összehasonlítást, hogy a kultusz kezdetét egyik helyen sem ismerjük. A Pfaffenbergen az I. század második felében már kétségtelenül létezett a kultuszhely 16 0, de a luppiter oltárokat később is állíthatták. A gellérthegyi oltárok csak a 2. század utolsó harmadától kezdve maradtak fenn. Az összehasonlításhoz Carnuntum és Aquincum történetét sem tudjuk azonos súllyal figyelembe venni. Noha mindkét legiostábor mellett Hadrianus alapított municipiumot, a Pfaffenbergen nem a polgárváros, hanem a katonaváros lakóinak kultusztevékenysége jelenik meg, Aquincumban pedig a municipiumé, majd a coloniáé. Ezért nem lehetetlen, hogy a pfaffenbergi szentélyt már a tartományok kettéosztása előtt alapították, a gellérthegyi szentélyt pedig csak auzutn, miután Traianus kettéosztotta a tartományt, majd Hadrianus municipiumot alapított Aquincumban. Kérdés, hogy milyen céllal alapították ezeket a szentélyeket? Egyrészt a császártisztelet szertartásai mindkét településen a legiotáborban folytak. Másrészt mindkét városban a capitoliumi triász templomának a feladata volt ezeknek a vallásos rítusoknak a tartására. Miért volt szükség Carnuntumban és Aquincumban még egy további, mindenképpen nagyfontosságú, a várostól távol lévő kultuszhely kialakítására? Ez talán érthetőbb a Pfaffenbergen, ahol a canabae területén élők számára a várostól különálló szentélyt hoztak létre. Miért éppen Carnuntumban és Aquincumban alapítottak luppiter tiszteletére és a császárkultusz gyakorlására hegyi szentélyeket, és miért nem máshol a tartományban? A szentélyek alapítását nem a legiok állomásozása váltotta ki, mert Vindobonaban és Brigetioban is állomásozott legio, hasonló szentkerület és oltárok mégsem kerültek elő. A síkságon fekvő Brigetioban a domborzati adottságok hiányoznak, ezért hasonló szentély nem volt létesíthető. Vindobonában a közeli hegyek lehetővé tették volna a hasonló szentély létrehozását. Hogy legiotábor mellett létezhetett hegyi szentélyt, arra Poetovio nyújt példát, ahol a legio XIII gemina állomásozott, amelyet Traianus uralkodása idején Vindobonába vezényelték. A Dráva folyótól északra emelkedő hegyen (Panoramaberg) luppiter oltárok is előkerültek 16 1. A hegyi kultuszhely lehetőségét a Poetovio környéki luppiter culminalis oltárok mutatják 16 2. A poetovioi hegyi szentély esetleg példa lehetett a két tartományi székhelyen a szentélyek alapításához. L W Hogy a magistri teljes számban vagy részben Carnuntum municipiumának quattuorviri voltak-e, vagy sem, az a feliratok töredékessége miatt nem állapítható meg. Mindenesetre a négyes számuk érv lehet amellett, hogy kijelölésük a carnuntumi quattuorviri figyelembevételével történt. 15 9 PlSO 1991, PlSO 1995. 341. "'" A legkorábbi felirat az Kr.u. I. század második feléből származó oltártöredék: Vi[c]toriae / [sacrjum / [.Val]erius / f.fllius)JFabia (tribu) [...IJeg.XV., Jobst.W., etc. CarnJb 1986, 71. 16 1 A hegyhez lásd ABRAMI, JhÖAI 17, 1914, Bbl. 91.. SARIA 1951, I 181. 16 2 CIL 1114032,4108,41 15. 455
