Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)

Tóth Endre: A Ippiter Teutanus oltárok

lehetett a Teutanus szó alakulására, hogy a szó alkotói érezhették: olyan jelzővel látták el a Gellérthegyen tisztelt Iuppitert, amely egyes római istenek, így éppen Pannoniában különösen tisztelt Silvanus esetében valóban előfordul. Összefoglalva: a lent- tőből a latin -anus melléknévképzővel keletkezett szóról nem bizonyítható, hogy az őslakosság istenneve. Kérdés, hogy mi a jelentése, és miként jött létre. A szó értelmezéséhez és az -anus képző működéséhez általánosságban a pannóniai földrajzi névadásból és speciálisan a gellérhegyi Iuppiter-kultusz carnuntumi ikertestvérének nevéből tudunk kiindulni. Pannoniában a helynévadás jól ismert csoportját jelentik azok a helynevek, amelyeket az (i)anus - képzővel alakítottak ki: Bassiana, Cimbriana, Caesariana, Tricciana, Fortiana, Cariniana, Mestriana, Floriana (az a-tövü csoportba tartozó szavak anus, az ia- és /'o-tövü csoportba tartozó szavakhoz -ianus képző járult"'). Ezek a statio, mansio, mutatio, taberna, praedia, villa szavak jelzői lehettek. Ezt a helynévképzési módot a császárkori Pannoniában a földrajzi nevek kialakítására gyakran alkalmazták. Esetünkben azonban nem településről, hanem egy hegyen alapított szentélyről van szó. Ezért a helynévadás alanya a mons lehet, amelyet jelzővel kellett ellátni, hogy tulajdonnévvé váljon. Ez a helynévadás jól egyezik a rokon kultuszhely, a Carnuntum-pfaffenbergi szentkerület oltárain olvasható Iuppiter Optimus Maximus K(arnuntinus) rövidítés jelentésével. A két, hegyre telepített luppiter-szentély rokonsága kétségtelen. Az azonos földrajzi környezet, a kiemelkedő hegyen épült szentély, a mindkét helyen tisztelt Iuppiter, akinek az uralkodó jóllétéért minden évben oltárt állítanak, a vallásos cselekmények azonos napja ezt kétségtelenné teszi. A Pfaffenbergen talált oltárokat Iuppiter Optimus Maximus K(...)-x\ak ugyancsak június 1 1-én állították a magistri montis. Amennyiben a K(...) rövidítés Karnuntinus-ra oldható fel"

4, Iuppiter a földrajzi névről, a kultusz helyéről kapta melléknevét, ami a római vallásosságban megszokott. A K(...) rövidítésnek csak akkor van értelme, ha a jelentése a carnuntumi lakosság számára kézenfekvő. Carnuntum nevét a feliratokon valóban írták Karnuntum alakban. Amíg más felirat nem kerül elő, ahol a rövidítés olvasható, véleményem szerint a K(amuntinus) feloldás az egyetlen értelmezési lehetőség. Mivel a két pannon tartomány kultuszközpontjai között párhuzamosság áll fenn, valószínű, hogy az azonos földrajzi környezetben, a hegyen tisztelt Iuppiter mindkét helyen azonosan, a földrajzi névből származó melléknevet visel. Amennyiben a K betű rövidítés Karnuntinus-ra oldható fel -márpedig az eddigi vizsgálatok alapján ez a legvalószínűbb- akkor megállapítható: a Pfaffenbergen tisztelt Iuppiter melléknevét annak a helynek a földrajzi nevéről kapta, ahol a szentélyét megalapították. A hegyen tisztelt Iuppiter nevében nem fejeződik ki - akár létezett korábban, akár nem - egy őslakos főistenség. A Pfaffenbergen - és a Gellérthegyen is - a római államvallás szertartásait végezték. Nem gyengíti a hasonlóságot, hogy a Pfaffenbergen a K(arnuntinus) rövidítés csak az oltárcsoport legkésőbbi, tetrarchia - kori és 4. századi példányain tűnik fel"

5. Ez azt jelenti, hogy a Pfaffenbergnek vagy nem volt a rómaiak által számon tartott neve, vagy nem volt a kultuszhely alapításának idején felhasználható saját neve. Az évszázados kultuszgyakorlat alakította ki a főisten számára a településhez, Carnuntumhoz kapcsolódó megkülönböztető nevet. A Gellérthegy azonban az aquincumi polgárvárostól 9 km, a katonavárostól 6 km távolságban feküdt. Ez önmagában is 1,

3 Lásd KAJANTO 1965, 108, 109 11

4 A K. rövidítés feloldására szóba jött a mons Kasios hegynév is. Ennek a lehetőségnek azonban eleve ellentmond, hogy a jelző későn, csak a 4. század elején tűnik fel. A rövidítés feloldásának a lehetőségeiről: J

OBST 1976. J

OBST 1977, 715. A Iuppiter Kasios feloldás mellett érvel SCHERRER 1990. FLTZ Jenő (1998. 86) felveti a K(ernunos) feloldás lehetőséget, amit okfejtése alapján aligha fogadhatunk el. 11

5 PLSO 1991, 345. 446