Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)

Mráv Zsolt: Castellum contra Tautantum. Egy késő római erőd azonosításához

fejlődése miatt azonban a megoldást máshol kell keresnünk.

4

1 Bizonyos azonban, hogy az eredeti földrajzi névalak és egy középkori másolatokban megőrződött késő római forrásban említett őslakos eredetű földrajzi név közötti eltérést nem lehet közvetlenül a kelta nyelvészet módszereivel levezetni. A Not. Dign. összeállításának korában, a késő antik időszakban - a latin nyelv természetes fejlődésnek vagy pusztán hang- és írásvariánsoknak köszönhetően ugyancsak átalakulhatott a szó második e betűje a betűvé. Ezt a késő antik nyelvhasználatban tapasztalható bizonytalanságot elég egyetlen példával, egy *teuta gyökből képzett késő antik személynév fennmaradt névváltozataival szemléltetnünk. Ammianus Marcellinus említést tesz egy Teutomeres nevű protector domesticusróX, akit Kr.u. 355-ben Sirmiumba küldtek több magas rangú személy letartóztatása végett (Aram. Marc. XV 3, 10-11, ld. még Lib. Ep. 1288: Teuiofjr|pr|ç). Valószínűleg ugyanőt említi

4" I. Valentinianus egy Kr.u. 364-ben Mediolanumban kelt levele, amelynek címzettje Tautomedes dux Daciae Ripensis volt (Cod. Theod. XV, 1, 13; Kr.u. 364. december 20. vagy június 19.) Az Ammianus Marcellinusnál és Libaniosnál Teutomeresként említett protector neve egy Kr.u. 364-ben született hivatalos okiratban Tautomedesként jelenik meg. A második betű e - a eltérése, vagy a két betű bizonytalan használata a Kr.u. 4. században, egy ugyancsak *teuta szóból képzett személynév esetében tehát kimutatható. (A nem latin eredetű szó valódi jelentését ekkor már aligha ismerhették.) A betütévesztés magyarázatakor a téves középkori másolás lehetőségét is figyelembe kell vennünk. Mindebből következik, hogy a Not. Dign. Tautantum helyneve a törzs, nép jelentésű *teuta tőből képzett szó

4', amely bizonyosan rómaiak előtti, őslakos földrajzi névadásra vezethető vissza. (Ez nem meglepő, hiszen Pannónia földrajzi neveinek túlnyomó többsége nem latin névadás, hanem kelta vagy illyr eredetű, amelyet a rómaiak átvettek az őslakosságtól

4

4.) [Azt, hogy eraviscus területen a *teuta tőből földrajzi tulajdonneveket is képeztek egy budaörsi római település közelében a közelmúltban előkerült Terra Mater oltár is bizonyítja

4 . A pagus Herc(—) által dedikált oltáron felsorolták a pagushoz tartozó falvakat is, amelyek közül az első helyen - minden bizonnyal a budaörsi vicusszal azonosítható vicus Teuto(—) szerepel. A budaörsi viens légvonalban kevesebb, mint 5 km távolságra fekszik a Gellérthegytől.] 6. A Duna mentén mindössze a Pannónia Il-ban fekvő, késő római korban is helyőrséggel rendelkező erőd, Teutoburgium az egyetlen *teuta gyökből képzett földrajzi név

4''. Ezzel azonban nem azonosítható a Valeria provincia ripája mentén keresendő Teutantum vagy Teutantus Duna jobb parti helynév (ld. feljebb). Bizonyosak lehetünk ezért abban, hogy a Teutantum/Teutantus név mögött nem egy késő római időszakban is megszállt korábbi segédcsapat tábort vagy egy újonnan épült késő római erődöt kell keresnünk, - hiszen ilyet a Not. Dign. valeriai listájában sem találunk - hanem egy más jellegű földrajzi tulajdonnevet, amely alkalmas a vele szemben épült erőd pontos helyzetének a meghatározására. Ebből azt a következtetést is le kell vonnunk, hogy castellum contra Teutantum erődjével szemben, a Duna jobb 4

1 DOTTIN 1918, 60; S

CHMIDT 1957, 100; Pannoniában: SZABÓ M. 1963, 225. A kelta nyelvről: M

EID 1997 (gazdag irodalomjegyzékkel); eu > o a vulgáris latinban: BATTISTI 1949, 128. 4

: A PLRE a két személyt nagy valószínűséggel azonosnak tartja: PLRE 880, 886. 4

3 Mindezt már Melich János is felvetette: MELICH 1929, 420. 4

4 ANREITER 2001. 4

5 [AE2005, 1265; MRÁV-OTTOMÁNYI 2005. 82-90.] 4

6 ANREITER 2001, 137-138. 376