Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)

Mráv Zsolt: Castellum contra Tautantum. Egy késő római erőd azonosításához

partján nincs nagyobb, erődméretü katonai objektum. Ez különösen szokatlan az ismert késő római ellenerődök esetében, hiszen a Duna jobb partján egyetlen kivétellel (Budapest, Március 15. tér

4

7) mindig találunk átellenben egy másik erődméretű objektumot (Stopfenreuth?

4

8 - Carnuntum; Iza/Leányvár - Brigetio; Budapest-Rákos patak - Aquincum; castellum Onagrinum - Bononia

4

9). Mindez jelentősen leszűkíti a szóba jöhető lehetőségek sorát. Castellum contra Tautantum azonosításának kulcsa a Tautantum/Tautantus földrajzi név, amelyről tehát tudjuk, hogy a törzs, nép jelentésű *teuta szóból képzett őslakos eredetű helynév. Ez a helynév pedig nem egy erődöt, hanem egy Duna jobb partján fekvő, ellenerőd helymeghatározására alkalmas földrajzi tulajdonnevet takar. A Teutantum/Teutantus nevű hellyel szemben egy késő római erődöt kell találnunk, amely a legio II Adiutrix felügyelete alá tartozó partvonalszakaszon épült. Kérdés tehát, hogy hol kereshetjük a Duna jobb partján fekvő Teutantum/Teutantus-1? Juppiter Teutanus kultuszközpontja Az utóbbi évtizedek legjelentősebb leletei közé tartoznak a bölcskei Duna mederben fekvő késő római bal parti kikötőerőd alapfalaiból kibontott római kőemlékek

5

ü. Ezek közül a kőemlékek közül 16 nagyméretű oltárt luppiter Optimus Maximus Teutanusnak dedikáltak (kat. Nr. 1-16). Szövegük, keltezésük, dedikációik és az állítók személye alapján további négy korábban előkerült kőemlék (kat. A, B, D, G) is az említett luppiter Teutanus oltárok közé sorolható. Mindezeket az oltárokat az aquincumi duumviri állították az istenségnek minden év június 11-én (

III Idus Iunias) az uralkodó császár(ok), a császári család valamint a civitas Eraviscorum jólétéért és megmaradásáért (

pro salute et incolumitate). I. O. M. Teutanus kultusza közeli párhuzamba állítható a Carnuntum melletti Pfaffenbergen tisztelt I. ü. M. hegyi kultuszával

M, aki a tetrarchia idején a K(arnuntinus) melléknevet is viselte 2. A carnuntumi legiótábortól és a canabaetói K-re fekvő hegy (Pfaffenberg) tetején kialakított Juppiternek szentelt area sacra területén több templom"

1 (köztük a capitoliumi triász és Antinous L. Aelius Caesar által építtetett szentélye

5

4), számos oltáralapozás valamint egy kultuszcélokat szolgáló színház került feltárásra. Az ásatásokon Juppiter Capitolinus ikonográfiájával ábrázolt márvány és mészkő Juppiter szobrok (néhányat közülük eredetileg oszlop tetejére állítottak)", valamint ugyancsak Juppiternek dedikált oltárok nagyszámú töredéke

5

6 is előkerült. A Kr.u. 2. századra keltezhető oltárokat a c. R. consistentes intra leugam állították négy magistri montis által. Az oltárok többségén - /. O. M. Teutanus oltárköveihez hasonlóan - a június 11. dátum 4

7 Az erődről összefoglalóan: NAGY 1946; RLU 1976, 123; KOVÁCS 2001. 150-151. 4

8 G

ROLLER 1900, 87ff„ Taf. 1. és XII; KANDLER 1989, 234-236. 4

9 BERTÓK 1995,219-224. 5

0 SOPRONI 1990,133-142: SOPRONI 1993, 177-184. 5

1 A pfaffenbergi Juppiter kultuszhelyhez: JOBST 1983, 185-197; PLSO 1991, 131-169; A két kultuszhely között szoros párhuzamot feltételez: SOPRONI 1990, 137-138; FITZ 1998, 83-87; J

OBST 1998,23,54; PÓCZY 1998,29-32; PÓCZY 1999.202-203. 5

2 PlSO 1995,345; PlSO 1997, 52; [A pfaffenbergi I. O. M. késői mellékneve bizonyosan Karnunlinus: PlSO 2003, 51-52 Nr. 52.]. 5

3 J

OBST 1985, 50-54; JOBST 1986, 330-331. 5

4 PlSO 1993-1994, 197-202. 5

5 J

OBST - T

HÜR 1985, 37-39 Abb. 15-17, 43 Abb. 2

1, 56-59 Abb. 32; JOBST 1986. 331 -333; [KREMER 2003,395-405.] 5

6 JOBST 1986, 334: PlSO 1995.341-346; PlSO 1997, 51-53. [A feliratok azóta közlésre kerültek PlSO 2003] 377